"A halhatatlanság előjel-töredékei a koragyermekkori emlékezetben" - e meghatározással illeti különleges előadását a Zar, melynek kezdőlökést a társulat tagjainak a korai kereszténység gnosztikus elemei iránti, intenzív érdeklődése adott. Az alkotás vezérfonalát Lázár feltámasztásának története adja, melyet itt Lázár két nővére, Márta és Mária idéz fel. Az elhangzó szövegek közt részleteket találunk Mária Magdolna, Fülöp és Tamás jóformán ismeretlen, apokrif evangéliumaiból is.
A Gyermekek evangéliuma gazdag zenei anyagának alapját olyan dalok alkotják, amelyeket a társulat művészei az alkotófolyamat idején, Grúziában, Bulgáriában és Görögországban tett expedíciójuk során, autentikus adatközlőktől gyűjtöttek 1999 és 2003 között. Utazásaik során a Kaukázus magashegyei közt élő szvaneti néppel való találkozás számított legfontosabb élményüknek. Ezek az emberek, máig igen eleven dalhagyományukban olyan temetési énekeket őriznek, melyek a páratlanul gazdag grúz népzene legrégibb, polifónikus formájához kapcsolódnak, és ebben a tekintetben, valószínűsíthetően a világ egyik legősibb gyökerű, többszólamú énekemlékének számítanak. Az alkotás másik fontos, zenei alapját az Athosi kolostorállam görög ortodox liturgiájának dalai jelentik.
A wroclawi társulat kilencszereplős előadása kísérlet a "hús hajdani történetének" elmesélésére, a szerelmet, a megszégyenülést, a halált követően. A feltámadás lehetetlen története ez, prózában, énekben és táncban elbeszélve.
A(z) Merlin előadása
Hozzászólások