Szerb Antal: Utas és holdvilág című regénye és Forgách András: Holdvilág és utasa című adaptációja alapján Sopsits Árpád állítja az előadást a Gyulai Várszínház színpadára.
Javítás a Hold foglyai II.bekezdés 6.sorában:
"Az Akárkik-ben már megcsodáltuk karakterábrázoló képességét, ám JÁSZBERÉNYI GÁBOR a szélsõségekben tobzódó Ulpius Tamás szerepében még magasabbra hágott. Lézer-pillantása delejes, deklamációja metszõen éles, a végletes személyiséget megfogható közelsébe hozza".
A HOLD FOGLYAI---Sopsits Árpád---Maladype---Gyulai Várszínház
Nincs kellemetlenebb dolog, mint a félig telt pohárról írni. Tudjuk, hogy Szerb Antal regénye kultkönyv, csak mítikus rajongással lehet beszélni róla. Sajnos, a varázslatos stílus sem tette élvezhetõvé, erõssége legfeljebb a cocteau-i Rettenes gyerekekre rímelõ testvérpár, amúgy életidegen filosz-erõlködésnek tûnik. André Gide action gratuit-je helyett menetrendi vakvéletlen, az erõsen formált karakterek mellett sápatag fõhõs. Lehet, hogy
a mû ismerõinek jelent valamit, de színházi változata nem állja meg a helyét.
helyét.
Hogy mégis említjük, ha nem is ajánló célzattal: a rossz darabválasztást Sopsits Árpád rendezõ kiváló alakítások világra segítésével ellensúlyozza. Ligeti Kovács Judit nagyvonalúan formátumos, heves epizódjában Tankó Erika eddigi legjobbját nyújtja, hitelesen visszafogott Hajdú László Szabolcs bekeresztelkedett szerzetese. Orosz Ákos gigászi energiával küzd szerepe ármányos ellentmondásaival, de három kiemelkedõ színészi munka külön elemzést érdemel.
Öltönyös elegancia, cinikus rámenõsség, játszmás kihasználása a naivak jóhiszemûségének: Lendváczky Zoltán fölényes biztonsággal formálja meg Szepetneky szimpatikus intrikusát. Az Akárkik-ben már megcsodáltuk karakterábrázoló képességét, ám a szélsõségekben tobzódó Ulpius Tamás szerepében még magasabbra hágott. Lézer-pillantása delejes, deklamációja metszõen éles, a végletes személyiséget megfogható közelsége hozza. Alteregója a testvérhúg, akit csak harmonizáló nõiessége, reálisabb ösztönvilága óv meg a hasonulás katasztrófájától. Lengén buggyos nadrágjában, rejtõzködõen fád színeiben maga a Veszett
Éden, az ördögi vonzású Harmónia, Zsigmond Emõke bûvös aurájának tisztítótüzében eggyé olvad a a hóhér és az áldozat ambivalenciája. Sötét vezeklõruhájában derengõ csillagfény, hajzuhatagos aktként a Tiszta Esztétikum felemelõ csodája.
Kedves Színházbarát, döntsd hát el, vállalod-e az üres térfogat szívását a cseppfolyós rész bájitalának távoli reményében.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások