Brecht eszköze a világ megváltoztatására a színház volt. Javaslatokat tett. 1929 és 1933 között tandrámákat írt. Iskolásoknak, munkásszínjátszóknak. Hogy megismerjék az emberek együttélésének magatartásformáit. Hogy megtanulják közvetíteni. Hogy hozzásegítsenek minket a megváltoztatásukhoz. A kivétel és a szabályt 1930-ban kezdte el írni. 1932-ben fejezte be. Az ősbemutatója 1938-ban volt, egy palesztinai kibucban, héber nyelven.
"Egy út történetéről tudósítunk benneteket.
Egy kizsákmányoló és két kizsákmányolt teszi meg.
Nézzétek figyelmesen a viselkedésüket:
Lássátok idegennek, ha nem idegen is.
Megmagyarázhatatlannak, ha megszokott is.
Érthetetlennek, ha szabály is."
A kereskedő Karl Langmann jó kövér üzletet akar kötni Urga városában. Az út sivatagon át visz, ezért vezetőt fogad és egy kulit, aki a csomagokat cipeli. A vezetőt elbocsátja, mert az túl emberségesen bánik a kulival. Rosszul tette, mert a kuli nem ismeri az utat. Az ember nem lakta ketten maradnak. A kereskedő fél a kulitól, mert embertelenül bánt vele. De a kulinak ez megszokott, csak attól fél, hogy a kereskedő őt is elzavarja. A kereskedő feltételezése szerint jogos és ésszerű a kuli részéről, ha agyon akarja ütni. Egy gyanúsnak vélt mozdulatra lelövi a kulit. Amikor a bíróságon kiderül, hogy a kuli csak vizet akart neki adni, azt mindenki érthetetlennek találja. Igazuk van. A kulinak agyon kellett volna ütni a kereskedőt.
A(z) Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások