Színház

A köpenicki kapitány

előadás, magyar, 2016.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

1908, Németország.
Egy cipész katonai egyenruhát kölcsönöz.
Kapitánynak adja ki magát.
Lefoglalja Köpenick város pénztárát.
Letartóztatja a polgármestert.
Az eset megtörtént.
Rengeteget írtak róla.

Ki volt ez az ember?
Miért csinálta ezt?
Erről írt a szerző egy igazi német mesét.

A darab a Koldusopera mellett a Weimari Köztársaság legnagyobb sikere volt.

A(z) Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista:

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2016 febr. 02. - 11:39:11 10/10
KÖPENICKI KAITÁNY---Szilágyi Bálint---Ódry Színpad
Már az elsõ jelenet megfog. A tüchtig szabálykövetõ katonatiszt, Papp Endre a gombok távolságát kifogásolja készülõ zubbonyán, a snájdig schneider Szántó Balázs eredménytelenül udvariaskodik. A fõnök Ember Márk megértõbb, bamba fiacskája, Koroknai Sándor egzecíroztatása közben még színmûvészi nagyságáról is értekezik. Nem véletlenül indítunk ennyi névvel, a játszók fejenként 6 - 7 szerepet játszanak, így célszerûbb rögtön túlesni a
nevesítésen.
Valamennyire emlékszünk a hírhedett történetre, izgatottan várjuk a Kapitány megjelenését. Hosszú az út odáig, tucatnyi kép mutatja az életút kacskaringóit. Apró stiklik, kemény büntetések, a kilátástalanság, a napi éhség teszi gyengédlelkû hõsünket börtöntöltelékké.
Félelmetesen groteszk jelenetben a háborús hõs parancsnok harctéri gyakorlatokkal neveli a rabokat. Voigt úr, a rezzenésnyi gesztusokkal operáló Feczesin Kristóf alaposan kitanulja így a katonai szakzsargont, a börtön az õ Ludovika Akadémiája. Tökéletes átlényegüléssel hiteles elegáns Kapitányként, a porosz drillben szocializálódott hivatalnokok, haptákban állva, még a polgármesteri kasszát is szó nélkül átadják neki.
Szilágyi Bálint nem törekszik merész húzásokra, agyafúrt csavarok helyett nagyszerûen realizálja a pompás textus adta lehetõségeket. Karakterek egész panoptikuma: a közönyös hivatalnok, majd napszemüvegben/!/ páváskodó lovastiszt Márkus Sándor, Kókai Tünde és Eke Angéla úrhölgyek, Nagy Katica hebrencs bakfis, valamint az összes méretes figurát hozó Konfár Erik. Él a komikum, szikráznak a szituációk, a gondos építkezés fokozódó tempóban sodor az abszurd végkifejlet felé. Ez a produkció nem ismeri a fortisszimót, ám árnyalt "mezza di voce"-ja hatásosabb a túlvezérelt hõbörgésnél.
A klasszikus és a kortárs stílus könnyedén ötvözõdik, ahogy a nevek közt is egyenrangúan bukkan fel Rosencrantz és Jellinek... A szolid atmoszféra harmonikusan fogja meg a nézõt, sok briliáns aprósággal hat üres sokkolás helyett. Érvényes ez Papp Endre és a különleges érzékenységû Feczesin Kristóf kitûnõ alakításaira is.
Huzalból hajtogatott, bólogató lófejek és egy többfunkciós lámpaszerûség szó szerint fémjelzi a Molnár Anna - Petrovics Eszter látvány-páros munkáját. Elõször furcsálljuk, de amikor Márkus Sándor belovagol a fémparipán, majd végül délceg négyesfogat áll a színpadon, nagyra értékeljük az excentrikus ötletet.
Az Alszanak a halak? remeklése után Szilágyi Bálint újra bizonyítja reményteli rendezõi képességeit, az Ódry mûsora pedig újabb közönségbarát elõadással gazdagodik.