"Az alkotó számára a nem szokványos operai történet, a drogfüggőség és az elvágyódás fiatalok számára is megfogható, aktuális kérdésköre, valamint a két párhuzamos élet, a valóság és a szerek hatására létrejött álomvilág megjelenítése volt különösen inspiráló. Alkotótársával, az ugyancsak végzős színművészetis Cseh Renátóval a díszletben korunk betonrengetegét kívánták megidézni az üvegbetonként ismert magyar találmány alkalmazásával, amely a kábulat pillanataiban a megvilágítás és más látványelemek hatására megelevenedik, csodálatos, színes világgal váltva fel a korábbi nihilt. A darab japán álomvilága ugyancsak a szigetország mai popkultúrájából, a hentaiként ismert erotikus képregények és rajzfilmek látványvilágából merítkezik. Ennek szellemében az áhított nőalak egy nemében semlegesebb, nem evilági lényként jelenik meg Apáti Bence, az Opera magántáncosának megformálásában, aki fokozatosan alakul át a lázálmok démoni szörnyetegévé." - közli a darabbal kapcsolatban az Opera magazin írása. A két énekes szerepben Szemere Zita és Balczó Péter lép színpadra, az előadást Köteles Géza vezényli. A nyitányból és öt színből álló egyfelvonásos Saint-Saëns első operáinak egyike, élénk és romantikus zenéje a cselekmény előrehaladtával és a benne szereplő kábulat intenzitásának erősödésével egyre sodróbbá válik, az ázsiai tematikát pedig jól felismerhető, keleties zenei motívumok is aláhúzzák a műben.
Saint-Saëns magyar nyelven elõadott egyfelvonásosa jól illõ kamaradarab a Zeneakadémia Solti György termébe. A drogos fiú tétova és ködös útja valós szerelme és álomvilágának sárga hercegnõje között a szövegen túl kitûnõ értelmezést kap Apáti Bence plasztikus mozgású, mindenhol leselkedõ, erotikától sem mentes táncában. Szemere Zita és Balczó Péter éneke-játéka joggal kapott a közönségtõl tomboló elismerést.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások