Népszínmű dalokkal és tánccal.

A vén bakancsos és fia, a huszár, az egyik legismertebb magyar népszínmű 1853-ban született. Főhőse Sugár Mihály, a napóleoni háborúkban kiszolgált baka (bakancsos), fia, a huszár pedig a 48-as szabadságharcban veszíti el karját. Apa és fia, két generáció, amely ugyanazt a modellhelyzetet éli meg: komolyan véve a felettük álló hatalmat háborúba mennek, testi épségüket, egészségüket sem kímélve áldozatot hoznak a királyért, a hazáért, az otthon maradókért, a civil, hétköznapi életükben azonban kisemmizettekké, földönfutóvá válnak épp azok miatt, akikért az áldozatot meghozták. Ilon, a zsugori és nagyravágyó kocsmáros lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhez adásával akarja elérni. Nem kell azonban félteni a csavaros eszű magyar bakát, kígyóvá válik a kígyók között, és csellel legyőzi a zsugori sváb kocsmárosnét, így a történet végén a szerelmesek egymásra találnak, mindenki elnyeri méltó jutalmát vagy épp büntetését.

Jelmezfelelős: R. Székely László

Közreműködik: az előadás zenekara - Kónyai Flórián vezetésével és a Sopron Balett.

A(z) Soproni Petőfi Színház előadása