Egy elnéptelenedett erdélyi bányásztelepülésen a helyi katolikus pap nevelt fia, Márton, tehetségesen farag, verseket ír és arról ábrándozik, hogy mást is csinálhatna, mint hogy "a galambszart vakarja a templom ablakpárkányáról". El akar menni - valahová -, de nincs kivel és nincs miből. Ezen a vidéken, ahol a pálinka és az öngyilkosság tizedeli a lakosságot, már csak azok élnek, akiknek nincs más választásuk. És Márton lassan rájön, hogy neki is maradnia kell, mert hozzátorzult torz környezetéhez, és pontosan idevaló.
A fiatal szerző stílusának különlegessége, hogy a komor témát jellegzetes székely humorral és morbidba hajló iróniával itatja át, nyelvezetében pedig szokatlan formában társítja az ízes paraszti és a városi szófordulatokat. A Bányavíz egy trilógia harmadik darabja, melynek első két részét sikerrel mutatták már be több magyar nyelvű színházban. A Bányavirág című első rész megnyerte a Kortárs Magyar Dráma Nyílt Fórumának elismerését, a Vilmos-díjat, a darabból készült előadás pedig (a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház koprodukciójában) elvitte az idei POSZT fődíját. A Bányavíz 2012 tavaszán első díjat nyert az Örkény Színház drámapályázatán, és idén megkapta a Színikritikusok díját is. Bemutatásra még nem került, a miskolci közönség találkozhat vele először, felolvasószínházi keretek között. A Magyar dráma napján, szeptember 21-i eseményen jelen lesz a szerző, Székely Csaba is.
A(z) Miskolci Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások