/avagy zuhanás a mindenségbe/ - bábkomédia.

„Egy zseniális bábfigurának képzeltem el Casanovát, mivel az egész Casanova-jelenség olyan, mintha valaki önmagából és a körülötte lévő személyekből bábfigurákat képezne, azaz mintha a báblétezés lenne a tökéletes emberi megjelenésük. Casanova az a vérbő férfijelenség, aki önmaga viszonyában csak bábfiguraként létezik, a kapcsolatai során mindenkit bábfiguraként kezel.
Casanova körül szinte mindenki az ő szeszélyének, érzelmi váltakozásainak és szenvedélyes szerelmi létezéstechnikájának bábfigurája. De ez csak akkor érdekes és akkor válik igazán megjeleníthetővé, ha a konkrét szereplő a saját viselkedésének parodisztikus elemeit mutatja. Így vesznek részt a darabbéli figurák komikus, olykor tragikomikus helyzetekben, számos karakterelemből, azaz magatartásmutatókból összerakva és gesztusaikat felnagyítva a színpadi események láncolatában. Lényegét tekintve a szerelmi identitásnak egy nagyon mélyről fakadó lélektani szakadékában vergődnek a szereplők, akik Casanova játékszereként, a saját vágyaikon keresztül élik meg szerelmi identitás zavaraiknak konfliktus halmazát.” /Éry-Kovács András/

Az előadást végig kíséri Vivaldi: Farnace című operájának dallamvilága.

A(z) Óbudai Társaskör és Harlekin Bábszínház előadása