Programkereső
Színház

Családtörténetek - Belgrád

előadás, magyar, 2005.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!
Szólj hozzá!
A szerb írónő darabja a délszláv háború idején játszódik: négy 10-12 éves kiskamasz papás-mamást játszik, eltérő szülői és gyerekszerepekbe képzelik bele magukat, különféle családi szituációkat találnak ki maguknak. Mindezzel természetesen önkéntelenül is a felnőttek világát utánozzák, azt a kegyetlenséget szabadítják fel a játékaikból is újra meg újra, amely nemcsak a nagypolitika szintjét, hanem a mindennapok világát is eluralta a (majd' egy évtizedig elhúzódó) délszláv válság idején. A darab különféle családi jelenetek laza füzére. Ezekben nemcsak a szülők közt alakulnak ki egyenlőtlen erőviszonyok (többnyire a férfi uralja, irányítja a nőt, de az ellenkezőjére is látunk példát), hanem a gyermekek sorsa is az állandó megaláztatás. Ezt kompenzálandó a játékok mindig kegyetlen befejezésbe torkollanak: a fiú rendre kivégzi a szüleit, lelövi, megfojtja, felgyújtja őket. A játékot az teszi duplafenekűvé, hogy a játszók időnként visszavedlenek gyerekekké: elégedetlenkednek a szerepeikkel, mást is szeretnének már játszani, nemtetszésüket fejezik ki egymással szemben. Ezen a szinten bontakozik ki a darab - sok apró, önmagában zárt jelenetét ellenpontozó - lineáris története: a három játszó gyerek egy negyedikre bukkan, aki nem szól egy szót sem, viszont állandóan nyáladzik. Nyilvánvalóan nem akarják ot bevenni a játékaikba, de levakarni sem tudják magukról őt, ezért a kutya szerepét osztják rá, akit éppúgy megaláznak folyton, mint a felidézett családtörténetek szereplői egymást. A lány azonban végül megszólal: a játékból a ravatalon fekvő két "szülő" fölött a saját szüleit siratja el, fájdalmasan rimánkodik, hogy keljenek fel, ígéri, végre jó lesz, csak szóljanak ismét hozzá.

A(z) KonzervArtaudrium Színházi Műhely előadása

Bemutató időpontja:

2005. június 22., KonzervArtaudrium Színházi Műhely

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler

Még nincs szavazat!

Légy te az első!
Szólj hozzá!