Színház

Csínom Palkó

daljáték, magyar, 2008.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Hófehér hangzás. Talán ezzel a két szóval is leírhatnánk Farkas Ferenc: Csínom Palkó című daljátékának bemutatóját, a látványt ugyanis a fehér különböző árnyalatai uralják, míg a hangzásról a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar gondoskodik, a táncokat a Balassi Táncegyüttes hozta magával a békéscsabai színpadra. Greifenstein János rendező-alkimista valami nagyon minőségit vegyített.

A Jókai Színház már tavaly meghirdette, hogy kibontja a zenekari árkot, és csak az élőzenét fogadja el színházi élményként zenés darab esetén. A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar - Somogyi-Tóth Dániel vezetésével - harminc év elteltével tért vissza a színpadi árokba, a zenekar sok tagja számára ez teljesen új élmény volt, ami legalábbis elgondolkodtató tény. A darab választás is jórészt az említett zenekar karmesterének köszönhető, hiszen ő volt, aki ezt a daljátékot felkarolta és színészek hangterjedelmére transzponálta, ami egy szimfonikus zenekar méretét figyelembe véve elismerésre méltó munka. Nos, a próbák előrehaladtával beigazolódott, a színészek képesek meghálálni ezt a befektetett munkát, és elénekelni ezt a komoly énektudást igénylő darabot. A junior Príma díjas Gulyás Attila, Presits Tamás, akárcsak a színi hallgató Vígh Zsuzsanna, /de a társulat döntő többsége/ a világ bármely színpadára nyugodtan kiállhatna ezzel a hanggal és komoly hozzáállással.

A Csínom Palkó cselekménye nem bonyolult, pár szerelmi szál fonja körül a kuruc ? labanc ellentétet a Rákóczi szabadságharc idején, a zenedarabért viszont Farkas Ferenc Kossuth díjat kapott, és kijelenthetjük nem érdemtelenül. A zenészek nem elégedtek meg egy korrekt kivitelezéssel, hanem meghívták Szokolay Dongó Balázst (Palya Bea, Sebestyén Márta állandó fúvósa) aki tárogatón, dudán és furulyán, a színpadon játszik Rézangyal szerepében, és ez a népzenei hatás még sokkal izgalmasabbá tette a nagyzenekari hangzást. Hogy ezt a zeneileg nagyon értékes színdarabot nehogy csiricsáré operettként értelmezze a közönség, a rendező úgy döntött a színvilágot, alapra redukálja, így a díszlet és a jelmez egyaránt egy hófehér mesevilágot idéz. Ami azonban az igazi meglepetés, az a felhasznált alapanyag. Ez ugyanis minden esetben papír! Hatvany Csaba papírszobrász és Olga Gonobolin az Ukrajnai Khersoni Állami Egyetem iparművész-tanára igazi képzőművészeti alkotóteleppé változtatták a Jókai Színház festőtárát, és Greifenstein Jánossal ? aki a rendezésen túl a díszlettervezést is magára vállalta ? naponta alkottak újabb és újabb remekműveket. A közönség hitetlenkedve nézte a kibomló papír csillárokat, az égből érkező és szétnyíló sátrakat, vagy a szintén jórészt papírból készült működő(!) órát, a színpadon. Ha már az óraműnél tartunk, említsük meg Mlinár Pál koreográfiáit, amelyben a stílustiszta néptánc elemek mellett a például a barokk bál táncvilágát is precízen, kompromisszummentesen hozzák a Balassi Táncegyüttes tagjai.

Mesevilág ez - főleg felnőttek számára. Az előadás végén a karmester a közönség felé fordulva, vezényelve énekli: Csínom Palkó, Csínom Jankó csontos karabélyom? Páran bátortanul, majd egyre bátrabban követik. A klasszikus zenés színháznak valami ilyesmiről kellene szólnia.

A(z) Békéscsabai Jókai Színház előadása

Bemutató időpontja:

2008. december 12., Békéscsabai Jókai Színház

Stáblista:

Szereplők

Balogh Ádám (kuruc kapitány)
Csinom Palkó (szegénylegény)
Csinom Jankó (szegénylegény)
Rosta Márton (mézeskalácsos, (egyuttal Piperec báró))
Éduska (a leánya, Bálozó nő 1)
Zsuzsika (Balogh Ádám mátkája, Bálozó nő 2)
Tyukodi Pajtás (strázsamester)
Förgeteg (bandavezér)
Daru (korcsmáros)
Örzse (szolgálója, Bálozó nő 3)
Kati (a leánya, Bálozó nő 4)
Koháry Gróf (császári marsall)
Koháry Grófnő
Rézangyal, Tárogatós
Göcs Pista (szegény legény, Kuruc 5)
Ludas (szegénylegény)
Peták (szegénylegény)
Kucug Balázs ("labanc sógor")
Lange Őrnagy (császári futár)
Kurucz 1 (Bálozó 1)
Kurucz 2 (Bálozó 2)
Kurucz 3 (Bálozó 3)
Kurucz 4 (Bálozó 4)

Hozzászólások

Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás