Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Dögkeselyű

zenés előadás, magyar, 2014.

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

Jól öltözött idős hölgyek ellopják egy taxisofőr aznapi bevételét. A Dögkeselyű története Simon József, a diplomás taxisofőr egyszemélyes bosszúhadjárata: a bűn ellen paradox módon kénytelen bűnnel harcolni. Vajon ki hisz neki? Ki tud - egyáltalán ki akar segíteni? A Munkácsi Miklós Dögkeselyű című kisregénye alapján készült kultuszfilm, egyben az első akciófilm sztorija ezúttal a Madách Színház Stúdiószínpadán pereg előttünk a 70-80-as évek magyar könnyűzenéjének hangulatát idéző dalokkal ötvözve. A darab egyszerre követi a kisregény eredeti történetét, s egyszerre tágítja ki, hozza közelebb időben a ma színháznézőjéhez a mondanivalót.
Mert ugye mondanunk sem kell - ugyanott élünk, s nem sok minden változott azóta, ha felvetődik a kérdés: kire számíthat, aki szorult helyzetbe kerül?

A(z) Madách Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2014. december 5., Madách Színház

Stáblista

Szereplők

Zöld Csaba

Simon József

Kőrösi András

Apa

Koós Réka

Kata

Balogh Anna

Ágnes

Posta Victor

Kőrösi

Barát Attila György

Kovács

Fejszés Attila

Kowarski

Hűvösvölgyi Ildikó

Halmosné

Bajza Viktória

Szántóné

Fekete Linda

Cecília

Fehér Adrienn

Diszpécser

Ömböli Pál

Műszakvezető

Alkotók

szövegkönyv: Fekete György Munkácsi Miklós
zene: Fekete György
dalszöveg szerző: Fekete György
rendező: Harangi Mária
díszlettervező: Romvári Gergely
jelmeztervező: Kárpáti Enikő
zenei vezető: Lovas Gabriella
korrepetitor: Lovas Gabriella
koreográfus: Varga Krisztina
dramaturg: Szabó Borbála
rendező munkatársa: Kutschera Éva

Hozzászólások

10/10

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

DÖGKESELYÛ---Harangi Mária---Madách Színház

Már Varga Krisztina rendezése az Ódry-n megmutatta a Fekete György-Munkácsi Miklós szerzõpár darabjának erényeit. Az emlékezetes filmbõl kiinduló világos vonalvezetésû cselekmény, a kimunkált dialógusok, a frappáns dalszövegek és a szokott musical-színvonalat jócskán felülütõ zene a korlátozott körülmények dacára igen hatásos volt.
Harangi Mária kiváló vendégekkel frissített casting-ja, a játékban-énekben-táncban jeleskedõ kórus, Romvári Gergely ezerarcú Rubik-kockás mobil térelemei, a Lovas Gabriella vezette kiváló zenekar még egy nagyságrenddel emeli szintet.
A kaposvári Kõrösi András dörgõ baritonja rocksztárságát, karakterformálása apaszerepét erõsíti, Fejszés Attila energikus sikeremberként, Ömböli Pál poétikus tenorként tûnik ki, Hûvösvölgyi Ildikó a markecoló ex-prostit, nosztalgikus dalával, anyaként teszi szerethetõvé.
Fekete György dalszövegei és zenéje minden szituációhoz talál adekvát formát, a tragikus véget a jeleneteket tagoló torzított gitár-motívum elõlegezi meg, férfias ritmizálású ballada, táncos kuplé, csáb-dal és robbanékony kitörés egyaránt megtalálható repertoárjában. Az egyik swinges számban, a refrén ellenpontjaként, a háttérben Fehér Adrienn pszeudo-improvizatív scatje szól.
A nyomozó-párosban Barát Attila György a bikfanyelvû rendõrzsargont, Posta Victor a kutyabarát emberséget képviseli, Kárpáti Enikõ hófehér ruhacsodájában Fekete Linda elbûvölõ antréval indít, kiszolgáltatott áldozatként színészi erényeit is felvillantja.
Az összkép kiváló, minden összehangolt, pontos és kemény, Harangi Mária példás invencióval dirigálja az együttest. A párbeszédek észrevétlenül csúsznák át éneklésbe, feszült a tempó, a legjelentéktelenebb szálak is mintaszerûen eldolgozottak. Füttyös Gyuri két megjelenése ugyanolyan ütõs, mint a fõszereplõk nagyáriái.
Az ámokfutó taxisofõr szerepében Zöld Csaba inkább igazságosztó akcióhõs, mint totál bekattant lúzer, karizmatikus egyénisége, erõteljes éneke, /végre egy vibrátómentes férfihang!!!/, árnyalt visszafogottsága teszi alakítását kiemelkedõvé.
Egyetlen nagyjelenete, egyetlen dala van, de ez is bõven elég a lenyûgözõ Balogh Anná-nak! Bikavadító vörösben, delejes mozgással, az abszolút muzikalitás csodája izzik színpadi jelenlétében, a femme fatale sablonfiguráját a zsigeri érzékiség, a gyõzhetetlen vágy, a tudatalatti mélyvilág sistergõ energiáival tölti fel. Atomvillanás a színpadon, amely akkorát
szól, mint a finálé gázrobbanása.
A Csoportterápia után újabb pályázatgyõztes opusz a Madáchban, amely biztatóan felfelé mutat a szokványos musical-világból.

Válasz