Színház

Egy éj Velencében

vígopera, 3 felvonás, 170 perc, magyar, 2008.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház Énekkara.

Urbino hercege bankettet ad, ahová meghívja a város tanácsosait. A szenátorok reszketnek, mert a herceg köztudottan nagy nőcsábász, ezért ijedtükben és féltékenységüktől vezérelve távol maradnak a díszvacsorától. Itt kezdődik a bonyodalom, melynek kibontakozása során végül a herceg kezéből két nő (Annina, a bájos halászlány és az előkelő szépségű Barbara, Delaqua szenátor hitvese) is kicsúszik: a csábító ez egyszer a rövidebbet húzza. Hercegek, grófok, szenátorok, tüneményes szépségű hölgyek, lagúnák, báltermek, gondolán ringó szerelmesek, hullámok csobbanása. A XVIII. századi Velencébe kalauzol minket az ifjú Strauss. Az egész Strauss-történet úgy száznyolcvan évvel ezelőtt kezdődött. A nevezetes "táncoló kongresszus" utáni éveket a finom bájjal biedermeiernek, kritikus fintorral Vormärznek nevezett politikai repressziók kora követte, melynek művészi folytatása a romantika lett. Schubert és Beethoven még él, Rossini nevét már ismeri Európa, Verdi és Wagner még nem aratott babérokat, de Paganinit már virtuózként ünneplik. Döbling, Hernals, Hietzing kávéházaiban pedig egy démon hegedül, aki hangszerével táncra perdíti a világot. Nem Johann Strauss találta fel a keringőt, de ő találta ki, hogyan hódíthatja meg a bécsi valcer a biedermeier korát: a keringő megszállottságával, boldogságával és eksztázisával! "Egy Strauss-keringőben több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában? - írták akkoriban a lapok. ? "Az ördög tánca ez, amikor hangjegy-ördögök vibrálnak lábaink körül, melyeket a keringő koronázatlan királya hintett el, hogy egymást illetlenül szorosan átkarolva repüljünk tova!" Ő volt a "valcerkirály". Művei közül a keringők a legjelentősebbek. Nevéhez fűződött az ún. táncoperett megteremtése, ahol a tánczene hordozta a teljes színpadi cselekményt. Színpadi művei közül a legmaradandóbb A denevér, az Egy éj Velencében (melyet részben Sopronban komponált), a Bécsi vér és A cigánybáró című operett (ez utóbbi Jókai Mór elbeszélése alapján készült). Nagyszámú keringője közül a legismertebb a Kék Duna és a Mesél a bécsi erdő, de maradandóak polkái, francia négyesei és indulói is. Oly különböző zenei óriások, mint Richard Wagner, Johannes Brahms, Richard Strauss és Maurice Ravel csodálták zeneszerzői tehetségét. Művei színrevitelekor a rendező mellett a koreográfusnak is meghatározó szerepe van: a tánc dramaturgiai szerepet tölt be a cselekményvezetésben. A Csokonai Színház előadásának rendezője Szűcs Gábor, a székesfehérvári Vörösmarty Színház művészeti vezetője lesz, akiről tudható, hogy nem idegen tőle a koreográfusi munka sem. Johann Strauss muzsikája pompásan sugározza a kor Velencéjének érzéki, rokokó világát. Könnyed, kultúrált, szórakoztató történetre, igényes zenei élményre számíthat a közönség: hangzás és látvány, dal és tánc csodálatos egységére, a boldog békeidők magával ragadó hangulatára.

A(z) Csokonai Színház előadása

Bemutató időpontja:

2008. november 21., Csokonai Színház

Stáblista:

Szereplők

Bertolomeo Delaqua (Velence szenátora)
Stefano Barbaruccio (Velence szenátora)
Testaccio szenátor
Barbara (Delaqua neje)
Agricola (udvarhölgy)
Annina (halászlány, Barbara tejtestvére)
Caramello (a herceg borbélya)
Pappacoda (makaróniszakács)
Ciboletta (Delaquaék szakácsnője)
Enrico tengerésztiszt (Delaqua unokaöccse)
Centurio (a herceg apródja)
Balbi (a herceg szolgálója)

Hozzászólások

Swing Karácsony Gájer Bálinttal
Swing Karácsony Gájer Bálinttal

Gájer Bálint először ad koncertet a MÜPÁ-ban december 7-én.

Jegyvásárlás