AZ ISMERETLEN KUTATÁSA

A Műhely Alapítvány 2006-ban indította útjára programsorozatát azzal a céllal, hogy kutatási
lehetőséget biztosítson különböző művészeti ágakban dolgozó alkotóknak és alkalmat teremtsen a
nézőknek, érdeklődőknek, hogy részesei lehessenek az alkotási folyamatnak. A cél, a lehető
legszabadabb keretek megteremtése a kutatáshoz és elmélyüléséhez. Sem a sorozat, sem pedig a
decemberi este célja nem egy - megszokott - táncelőadás létrehozása. Az esemény egyszerre a 8
hetes műhelymunka lezárása, és egyben rámutat megosztja azokat a megnyíló, felfedezett új ajtókat,
amiket a közös munka alatt találtak az alkotók.

ÉLETKÚT

A jelenlegi kutatócsoport a Távoli Fény Laboratórium szervezésében kezdte el a téma feldolgozását,
majd a pandemia ideje alatt virtuálisan folytatta. A mozgás és a tánc eszközeivel figyeltek az első
kézből zoomon mesélt születéstörténetekre, az azonnali, organikus testi reakciókat videóra rögzítve.
A szülésükről Gleason-Nagy Natáliának mesélő nők traumanarratívája Gyulavári Ági mozgásában
azonnal leképeződött, melyet Ádám Katalin folyamatosan rögzített élőképen es fotón is. Előfordult
hogy a rendező Washington DC-ben hallgatta a Londonban mesélő anyát, míg a felvétel és a tánc
Budapesten zajlott.
A kutatás témája a szülési trauma, illetve a szülésen keresztül megélt testi és lelki sérülékenység,
kiszolgáltatottság érzés feldolgozása mozgásszínházi eszközökkel.
A születés témájában mindenki érintett, legkevesebb a saját születése kapcsán, a szülés traumája
pedig rengeteg nőt érint. Előzetes beszélgetések meglepő módon azt mutatták, hogy nem csak a
szülésen átesett, de szülést tervező vagy nem tervező, örökbefogadó, vagy meddő nőket is
megmozgatja a téma, és sok esetben az apák is érintettek. Fontos, hogy ezek az élmények ne
elszigeteljenek, hanem összekapcsoljanak minket. Tágabban értelmezve jelen van a témában
minden testi és lelki trauma is.

AZ ALKOTÓKRÓL

Gyulavári Ági mozgásművész, tánc- és mozgásterapeuta, mozdulatelemző, pszichológus. Az elmúlt
10 évben művészete fő témája a sérülékenység kutatása mozgásszínházi eszközökkel. 2011 óta az
Artman Mozgásterápiás Művészeti Közhasznú Egyesület tagja, később elnöke (2014-2017), melynek
keretein belül különböző fogyatékossággal élő emberekkel dolgozott tánc- és mozgásterapeutaként,
illetve táncos, koreográfus és rendezői szerepekben vegyes képességű mozgásszínházi
előadásokban. Tánc- és mozgásművészeti érdeklődését 2010 óta a Butoh japán mozgásművészeti
forma határozza meg, ennek mentén keresi más nyugati fizikai színházi iskolákkal az integráció lehetőségét és a saját mozgásművészeti formanyelvét. Tánc- és mozgásterápiás praxisában több fogyatékos embereket ellátó és pszichoterápiás rehabilitációs intézményben dolgozik sérülékeny
emberekkel. Mozgáselemzőként a Lábán Bartenieff mozgáselemző rendszert tanítja és alkalmazza.
Gleason-Nagy Natália Washingtonban élő magyar származású színházi rendező, szívügye a
magyar dráma bemutatása külföldön és angol nyelvű produkciók, nemzetközi együttműködések
létrehozása Magyarországon magyar színészekkel. Angol és amerikai színháztudományi tanulmányai
során rendezett Angliában, az Egyesült Államokban és Magyarországon. Évről évre kísérleti
workshopokat tart hazánkban.
Ádám Katalin fotográfus és táncesztéta, több éven keresztül írt kortárstánc recenziókat az
Ellenfényben, dolgozott különböző tánctársulatoknál művészeti és produkciós munkatársként, a
Szegedi Tudományegyetem doktori iskolájában három éven át kutatta a tánc hermeneutikáját.
Színházi és táncelőadásokat fotóz.
A 2021. október-decemberi időszakban Gyulavári Ági (mozdulatművész), Gleason-Nagy Natália
(színházrendező) és Ádám Katalin (fotós és dramaturg) kaptak meghívást a Műhely Alapítványtól,
hogy Életkút című kutatási projektjükkel 8 héten át foglalkozzanak, és osszák meg gondolataikat,
munkamódszereiket és eredményeiket a közönséggel.

A záró esemény a MU Színház és a Műhely Alapítvány együttműködésében jön létre.

Gyulavàri Ági – mozdulatművész
Gleason-Nagy Natália - színházrendező
Ádám Katalin - fotós, dramaturg
Keszler Viktória – mentor