Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Emilia Galotti

előadás, magyar, 2016.

+ 11 kép

+ 15 kép

Értékelés:

7 szavazatból

Szerinted?

4 hozzászólás

A herceg - élet és halál ura - első látásra beleszeret egy rang nélküli lányba, Emilia Galottiba, aki éppen aznapi esküvőjére készülődik. Mivel képtelen kezelni a helyzetet, tanácsosához, Marinellihez fordul, akinek szabad kezet ad a menyegző megakadályozásában. Marinelli él teljhatalmával: joggal, becsülettel, jóhiszeműséggel való visszaélések egész sorát követi el, hogy Emilia a hercegé lehessen. Végül már a herceg sem tudja követni a tanácsos köpönyegforgatását, és képtelen felmérni a pusztítást, ami az ő nevében megy végbe. A Galottik kétségbeesetten próbálják helyreállítani a hatalom által felforgatott életüket, ám a polgári család tehetetlennek bizonyul az önkénnyel szemben.

Ki vonható felelősségre? Az impotens herceg? Az omnipotens hatalom? A szerelmi fellángolás? A szülői féltés? Vagy a szégyenkezés Isten előtt?

A(z) Kamra előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2016. június 1., Kamra

Stáblista

Szereplők

Mészáros Blanka

Emilia Galotti

Fekete Ernő

Odoardo

Fullajtár Andrea

Claudia

Keresztes Tamás

Hettore Gonzanga

Takátsy Péter

Marinelli

Dankó István

Conti, Pirro

Dér Zsolt

Appiani gróf

Jordán Adél

Orsina grófnő

Tasnádi Bence

Angelo

Alkotók

író: Gotthold Ephraim Lessing
fordító: Bíró Bence
rendező: Fehér Balázs Benő
díszlet: Izsák Lili
jelmez: Izsák Lili
konzulens: Forgách András
zene: Dargay Marcell
dramaturg: Fekete Ádám
súgó: Boncza Anita
asszisztens: Budavári Réka

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

9/10

Jó kis elõadás, bár az elején féltem, hogy túlontúl megmodernizálja a fiatal rendezõ. Kiemelkedõ Keresztes Tamás az infantilis herceg szerepében. Mészáros Blanka a címszerepben ismét bebizonyítja, hogy a helye van ebben a nagyszerû társulatban. Tetszett még Jordán Adél, Dankó István és Tasnádi Bence is. Takátsy Péterrel nem tudtam igazán megbékélni. A díszlet rózsaszín-plüssös töménysége telitalálat volt! Ezt a darabot mind a 18 éves gyerekeink, mind a 70-es nagyszülõk nagyon élvezték.

Válasz

jav. elõzõt:
... és lánya becsületét megõrizni 'a priori' óhajtó atya...

Válasz

Lessing nevét itthon nem sokan ismerik, bölcsészek és irodalomrajongók A bölcs Náthánnal, esetleg a Minna von Barnhelmmel barátkozhattak már. Emilia Galotti c. mûvét talán soha nem játszották nálunk. Szerb Antal méltatása szerint "klasszikus zártságban, a szükségszerûség elvéhez való szigorú ragaszkodásban nem marad el a legjobb Racine-drámák mögött sem, ha költõi szépségben nem is éri utol azokat". (Rövidítve.)
Már az elsõ színben, Gonzanga herceg (Keresztes Tamás) nagyjelenetében, amiben rágerjed a nem rangbéli Emiliára (Mészáros Blanka) és elrendeli: megszerezni õt, bármi áron, szóval már itt felsejlik emlékezetünkben egy sokkal ismertebb mû, amikor pedig elõtérbe lép a võlegény erõszakos eltakarítását 'a posteriori' és lánya becsületét megelõzni 'a priori' óhajtó atya (Fekete Ernõ), fejünkhöz csapunk: A király mulat! A "felsõbb" és "alsóbb" osztályok közötti átjárhatatlanságot, a társadalmi különbségek ledönthetetlen korlátait pedig sokan mások, egyebek közt bizonyos Schiller erõsebben jelenítette meg: a nagyszerû Ármány és szerelem úgy negyedóra múlva szintén a nézõ eszébe jut. Ha a Lessing-darabból is olyan maradandó zenés színpadi mû születik mint a két fent említettbõl Verdi Luisa Millere és (még inkább) Rigolettója, talán elnézõbbek lehetnénk az Emilia Galottival. Ennek híján azonban inkább vállunkat vonogatjuk: miért is kellett ez itt és most?

Menteni a (nehezen) menthetõt, Fehér Balázs Benõ rendezése túlhangsúlyozott gesztusokkal, parodisztikus elemekkel feldúsítva egyfajta stilizált idézõjelbe teszi a darabot, megspékelve manapság elengedhetetlen utcai szlenggel, káromkodással (fordítás: Bíró Bence, konzulens: Forgách András). Takátsy Péternek nem hisszük el, hogy az õ Marinellije -ami a Schiller/Verdi-mûben Wurm- az a kis- és/vagy nagystílû intrikus-cselszövõ, aminek Lessing megírta, pedig kulcsfigurája a darabnak. 1-2 jelenetében a többi szereplõ (Fullajtár Andrea, Dankó István, Dér Zsolt, Jordán Adél, Tasnádi Bence) sem tesz hozzá semmi különöset a produkcióhoz. Fõszereplõvé így leginkább a díszlet és a jelmezek (Izsák Lili) valamint a zene (Dargay Marcell) lép elõ: a nagy üres, babaház-szerû rózsaszín dobozban, személyiségre szabott ruhákban, (hang)erõs, olykor diszkós-villogó fényekkel még feljebb turbózott hanghatások-zenék között pereg a fent már említett ismertebb mûvekbõl elõre kikövetkeztethetõ cselekmény, még egy szünettel is súlyosbítva. Némi húzás és szünet nélküliség valamicskét tán javított volna e poros szomorújáték utáni szomorkás emlékeinken. Marad a kérdés: miért is kellett?

Válasz

Az éppen az esküvõjére igyekvõ ártatlan leányzó elrablására utasítást adó herceg - miután a szerelmi vágynak gyilkosság lett a vége - maliciózusan megállapítja: ilyen az, amikor az uralkodóknak is emberi érzései vannak, s a barátai pedig ördögök. Hajlandóak is lennénk elhinni ezt a közhelyet, csakhogy a darabban pont a fordítottját láttuk. A herceg maga a moral insanity, s "barátait" is úgy választja, hogy azok végrehajtsák sötét terveit. Õk pedig igazán emberiek: nekik csak az elõremenetelük számít. Persze, tudjuk, az uralkodó (a hatalom) sem azért gonosz, mert így született, hanem mert csak így lehet uralkodóvá lenni, hatalomra kerülni. És máris megérkeztünk a mai viszonyokhoz. Ragyogó darab, brilliáns színészek, szcéné és zene.

Válasz