A színház nyolc Peer Gynt ösztöndíjasának monológjai és tánca számos aktuális társadalmi, környezeti, gazdasági kérdést vet fel, melyekre saját válaszainkat csak mi magunk adhatjuk meg. Miért választjuk a költségesebb és kevésbé természetbarát építőanyagot otthonaink építésére? Lehet-e környezetbarát egy atomerőmű vagy egy acélgyár? A tüdőrák vagy a munkanélküliség a jobb választás? Mennyiben károsabb a cigaretta füst, mint a kipufogó gáz? Hogyan buzdíthatta egy fiatal lány hazugsága lincselésre városa lakóit? Miért nézzük le azokat, akik a szemétből is értéket tudnak előállítani? Miért nem hiszünk azokban a gyerekekben, akik rossz tanulóknak lettek bélyegezve?
A performansz során a nézők maguk dönthetik el, hogy kinek a történetére kíváncsiak, az eltérő szempontokat milyen sorrendben kívánják megismerni, illetve mennyiben vonódnak be az egyes monológokba. Az alkotók ugyanis nem kívánnak rangsort állítani a történetek között, hiszen mindenkinek a saját problémája a legfontosabb, és a saját igazsága a valódi igazság. Ugyanakkor ahhoz, hogy bármiben is előre tudjuk mozdítani kontinensünk jövőjét, érdemes a másik helyzetét, érdekeit is figyelembe vennünk. A parkban mindenki egyenlő, a színészeket nem választja el a színpad, ahogy a nézők sem kényelmesedhetnek bele bársonyszékeikbe. A szereplők jelmezei újrahasznosított anyagokból készültek.
A(z) Független Színház Magyarország előadása
Hozzászólások