2020-at írunk. Mioara, aki a 70-es években a Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan tömbházában lakott, időközben felnőtt, írónő vált belőle és Belgiumban él. Hazatér szülővárosába, hogy megírja legújabb regényét, amely talán segít megszabadulnia az állandó múltba fordulástól. Talán.
A tömbházból mára hotel lett, a neve Grand Hotel Retromadár, tulajdonosai egy bizarr pár, Aladár, az egykori virágárus és romantikus felesége, Zita. A hotelt a rendszerváltás utáni társadalom különböző rétegeit képviselő karakterek népesítik be: a rendőr, a pszichológus, a zenész, az énekes, a takarítónő mellett megjelennek a perifériára szorult alakok is. Az előadás általuk jeleníti meg napjaink világát, annak dilemmáit és problémáit, és egyben a művészet szerepére is reflektál.
A korábbi előadáshoz hasonlóan a produkcióban ezúttal is ötvöződik a színpadi költészet, a humor és a társadalomkritika. A nézők által már ismert múlt találkozik a jelennel: előbbi itt már visszaemlékezés, utóbbi pedig az egykori álmok és tervek helyét vette át. De vajon milyenné vált a gyermekként remélt szabadság mára?
Alkotók, közreműködők:
Díszlet- és jelmeztervező: Irina Moscu
Díszlet- és jelmeztervező asszisztens: Huszár Kató
Rendezőasszisztens: Fülöp Bea
Zeneszerző: Boros Csaba
Hang: Oláh Vince
Fény: Koszta Nimród
Vetítés: Trucza Samu
Fordító: Sándor László
Közvetítés: Sebesi Sándor
A(z) Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata előadása
Hozzászólások