Hegedűs a háztetőn

musical, 2021.

Értékelés:

3 szavazatból
Szerinted?

„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”

A helyszín a 20. századi Anatevka, egy zsidók és oroszok lakta falu, ahol a közösségéletét a vallás és a mindenre kiterjedő hagyományok határozzák meg. Itt él Tevje, a tejesemberfeleségével, Golde-val, valamint öt lányukkal. Az apa mindent elkövet, hogy a családot összetartva lányait a tradíciók szerint adja férjhez. A fiatalok azonban vallási eszmék helyett, szerelemből kívánnak házasodni, így a legidősebb lány, Cejtel a dúsgazdag férj helyett a szegény szabólegényt, Mótelt választja; húga, Hódel Szibériába utazik fogvatartott kedvese, Perchik után; Háva, a harmadik lány pedig egy más vallású fiú mellett talál rá a boldogságra. Mindeközben a helyi zsidó közösségnek különböző megpróbáltatásokkal kell szembenéznie: az egyre erősödő antiszemitizmussal, a politikai megmozdulásokkal és végül a rendelettel, hogy vagyonukat hátrahagyva el kell hagyniuk őseik földjét!

A darabot Magyarországon először az Operettszínházban mutatták be 1973. február 9-én Vámos László rendezésében, a főszerepben Bessenyei Ferenccel. Nagyon fontos mű, mely egyfajta átmenetet képez az operett és a musical műfaja között, különleges zenei világával és keserédes humorával szólítja meg a nézőket. A darabot 1974-ben betiltották, és csak tizenegy év múlva, 1985-ben mutatták be újra, ugyancsak az Operettszínházban.

2021-ben Bozsik Yvette rendezésében, a színház valamennyi művészének közreműködésével tér vissza repertoárunkra!

Sólem Aléchem novellái alapján.

Közreműködik: a Budapesti Operettszínház ÉNEKKARA, BALETTKARA és ZENEKARA, valamint a BOZSIK YVETTE TÁRSULAT táncosai.

A(z) Budapesti Operettszínház előadása

Bemutató időpontja:

2021. május 25., Budapesti Operettszínház

Stáblista

Hozzászólások

4/10
lacrimae 2022 máj. 02. - 10:35:35 4/10
Láttam, és felért egy kínszenvedéssel. A 3 órás darabot két részben adták elő. Az első rész az több, mint két órás volt, és a kényelmetlen színházi székekeken végigszenvedni felért egy hőstettel.
Nem értem Bozsik Yvette rendezőt. Miért kellett büntetnie a nézőket azzal, hogy az első két felvonást egy részben adatta elő. A zene ekkor még remek volt, a táncok kifejezetten kiválóak, igazi katarzist válthattak volna ki belőlem, ha nem kell folyamatosan azzal foglalkoznom, hogy a szék feltörte a fenekem, a combomat, vádlimat húzza a görcs, mert nem tudom úgy elhelyezni, hogy kilazíthassam. Az első óra felemelő előadást jelentett. A koreográfia felért vagy tán felül is múlta az etalont jelentő film koreográfiáját.
Nemcsak öregek járnak színházba: akadnak 180 cm-re megnőtt fiatalok is, akik ugyanilyen kényelmetlenséget éreztek. Ha rövidíteni akarták az előadást, miért nem a második részt hagyták el? Az ugyanis rém unalmas volt, az egész darab leült.
Bevallom, az is eszembe jutott, hogy tán azért féltek a szünettől, nehogy hazamenjen a közönség. Az első felvonás után nem kellett volna ettől tartani, azonban az első rész után kis híján hazamentem.