Az előadás John Lennont idézi meg. Zenéjét, verseit, novelláit, rajzait... A zenészt, a költőt, az írót, a képzőművészt, a fenegyereket, aki 35 éve nincs már köztünk. Mégis, aki itt él bennünk, velünk, köztünk. És aki most a felhőkön csücsül, és egy szót sem ért belőlünk! És vigyorog ránk! Esetleg megigazítja a szemüvegét... Úgy ám! Bizony!
A(z) Holdvilág Kamaraszínház előadása
Hozzászólások