"Egy bizonyos kor után a szex nem lehet könnyelmű többé. Egy másik ember testéhez nyúlni, a száját csókolni - micsoda kötelezettségvállalás! Valakit kiválasztani annyi, mint leleplezni egy egész életet. És arra biztatni, hogy leplezzenek csak le..."
Egy fiatal nő színésznőnek látja, véli, gondolja magát - talán valóban az is... Utazik kint és bent, országhatárokon túl és belső tájakon, miközben igyekszik - furcsa, sziszifuszi munkaként - feltérképezni saját személyiségét.
Egy negyven körüli asszony, aki képzelt és valós kapcsolatok hálójában vergődik, magányában és az emberi érintés iránti felfokozott vágyában nem létező kapcsolatokat hazudik magának - most éppen saját féltestvérével.
Egy húsz év körüli lány, aki a valós, lelki intimitástól való félelmében a testi közelségben igyekszik megkapaszkodni, közben fokozatosan elvesztve személyiségét, igazi arcát. Három nő, három történet, három egyszerre képzelt és valós sors. Három, egymásra kopírozott magány, öncsalások, hazugságok - és a "másban moshatod meg arcodat" kétségbeesett vágya.
"Az ember fut a lehetetlen után, vonzza a csábító értelem démonja, amely sohasem hagyja magát elfogni. Csupán néhány szőke hajszál marad az ujjak között, amelyek azonnal összekapcsolódnak, egyik ákombákom betűt a másik után formálva." Sophie Marceau
A(z) Hunnia Art Bisztró előadása
Hozzászólások