Színház

János vitéz

daljáték, 3 felvonás, magyar, 2013.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

I. felvonás

A falu végén bucsuznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája: a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idillnek is végeszakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját, és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla, és száz halálból is visszajön érte, kis menyasszonyáért.

II. felvonás

A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz - aki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet - és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul, és elkergeti a törököket. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz - általános álmélkodásra - visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szíve, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, aki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, amelyik Iluska sírján nőtt. Jancsi - megtört szívvel, kínzó fájdalommal lelkében - bucsut vesz a franczia király udvarától, és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szívük közös szerelmét: Iluskát.

III. felvonás

Jancsi és Bagó vándorútjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van, és hogy itt megtalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába. A tóból virágok, rózsák nőnek, és előtűnik a tündérek birodalma, ahol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának. Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bír magával, és utána rohan, haza, szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet, és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, lluska jól ismert kis házába. Bagó siratva elvesztett boldogságát lepihen a patak partjára.

A(z) Magyar Állami Operaház előadása

Stáblista:

Hozzászólások

8/10
ambrosius 2015 nov. 15. - 23:01:23 8/10
Kacsoh Pongrác János vitéze és annak zenéjét átdolgozó Kenessey Jenõ is meglepõ módon a kitûnõ Batta András OPERA kézikönyvébõl igencsak hiányzik.
Ennek ellenére a kedves magyar opera él, most éppen az Erkel színpadán. Palcsó Sándor rendezésében (és ha nem tévedek Õ az apa, a tenor, 1929-es születésû néhai Palcsó Sándor) bizonyítja vele az Opera, hogy a mûfaj örök.
Azonban az énekesek frissek, újak, kedvesek, bocsánat a Haumann Péter francia királya, mint korelnök mellett Kalmár Magda mostohájától, aki, még a tapsrendben is „kihajtja” Iluskát”!
Ma éppen debütált igen jól, mint Iluska Zavaros Eszter és kitûnõen, énekben-játékban Szemere Zita a francia királykisasszony szerepében, de számomra Cseh Antal Bagója volt a csúcs.
A Heltai Jenõ által is jegyzett szövegkönyv a hazaszeretetrõl, magyarságról és igaz szerelemrõl ma is meghatóan mûködik. Édes volt a hallania nagyszámú fiatal, gyermek közönség reakcióját, és gratulálok a szülõknek, akik elhozták õket.