"Jeruville a konténerváros"

előadás, 2011.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A JeruVille elnevezésű ifjúsági projekt Németországból indult. A színdarab egy virtuális várost belakva mesél egy határtalan világról, amelyben nincsenek előítéletek. Az előadás a Református Menekültmisszió vezetője kezdeményezésére jutott el Budapestre. Kanizsai-Nagy Dóra a JeruVille próbával egybekötött sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a menekültmisszió azoknak segít, akik háborúk, vallási, etnikai, vagy politikai üldöztetés elől menekülnek Magyarországra. A reformátusok a beilleszkedésben és a hétköznapok megpróbáltatásainak megoldásában segítenek a migránsoknak. Munkájuk közben folyamatosan azt érzékelik, hogy jóval komolyabb társadalmi párbeszédre lenne szükség, ezért is határozták el, meghívják a magyar fővárosba az előadást. A projektvezető szerint a darab egyik fontos üzenete, hogy ne a látszatra, hanem az ismereten alapuló megtapasztalásra alapozzuk azt, hogy mit gondolunk a másik emberről. - A JeruVille egy platform, ahol a fiatalok megszólíthatják egymást és lebonthatják a falakat. Ez biblikus béketeremtésnek egy módja, mert hidat építünk az egymástól távol élő, más kultúrából érkező emberek között - véli Kanizsai-Nagy Dóra.

A konténerek a globalizált világ, a migráció és a mobilitás szimbólumai - mondta a darab díszlettervezője. - A konténereket egy olyan valóságos környezetbe helyeztük, ahol sokat lehet egy fiktív világról mesélni. Az üres konténereket a fiatalok élményeivel töltöttük meg. Claudia Tolusso hozzátette: a díszlet arra emlékeztet, mintha egy hatalmas kék rágógumi lenne a parkban eldobva, mivel a műfű és a konténerek is kék színűek. A díszlettel azt próbáljuk érzékeltetni, hogy mi a kapcsolat a valós és a virtuális világ között. Az igazi, valamint a műfű együttes jelenléte is ezt ábrázolja.

A neten megélt szabadság
A színdarab megalkotói segítettek abban, hogy a szereplők megtalálják saját karakterüket és pontosan megfogalmazzák üzenetüket, a többi között azt, hogy milyen menekültként élni Budapesten - mondta az előadás német rendezője. - Mi magunk korábban szinte semmit nem tudtunk Magyarországról, ezért budapesti előtanulmányok után adaptáltuk a darabot a magyar viszonyokra - árulta el Petra Lammers. A budapesti előadások korunk digitális forradalmát, a neten megélt szabadságot is megjelenítik. A karaktereknek természetesen Facebook profilja is készült - tette hozzá. Petra Lammers hangsúlyozta azt is, hogy a nézők is nagy szabadságot kapnak: eldönthetik melyik konténerre vagy jelenetre kíváncsiak, és melyikre nem, szabadon járhatják saját útjukat. A konténervárosban nemcsak a szereplők, a nézők is aktívak, végigjárják, felfedezik az eléjük táruló, határtalan világot.

Miért maradjak?
Magyarország a második legdepressziósabb ország a világon. Az emberek folyamatosan nyávognak körülöttem - mondja az egyik 17 éves szereplő. Traore Lili Fatime JeruVille-i karaktere a boldogság és boldogtalanság okára keresi a választ, és egyben provokál is: mi szól Magyarország mellett, vagy éppen miért keressünk máshol boldogulást. A nézők érvelhetnek hazánk mellett, majd végül Fatime minden előadáson eldönti ezek alapján: megy vagy marad.

Hat este
Az Egyetemisták Parkjában felépített konténervárosban csaknem harminc Magyarországon élő harmadik világbeli menekült, valamint hazai fiatalok játszanak hat estén át.

Az előadás ingyenesen látogatható.

A(z) Petőfi híd, budai hídfő előadása

Hozzászólások