"A darab Kleist Kohlhaas Mihályát írja újra, főszerepben a két elorzott lóval, amelyek a sintértelepen élik újra a nagy drámát. A Közellenség hangsúlyozottan előadásszövegnek készült, sőt, végső formáját is a megvalósult előadásban nyerte el.
Tasnádi István színműveinek az kölcsönöz ritka eredetiséget, hogy mintegy átmenetet képeznek a drámai színmű és színpadi játék között. Kinyomtatva ugyan csak a véglegesnek tűnő szöveg áll az olvasó előtt, ám sajátos belső dinamikát épp az ad nekik, hogy minden másképp is lehetne, hogy a szereplők játéka és szövege különös ellentétben áll egymással, hogy igen sok a ráértéses, beleértéses szerkezet e művekben, hogy nem az történik igazán, ami valóban bemutattatik. Innen a sokféle értelmezési lehetőség, amit felfokoz az, hogy e darabok magukban is rájátszások, allúziók, posztmodern 'szövegelések'.
Csaknem negyedszázaddal Sütő András kortárs klasszikusként számon tartott Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámájának bemutatója után egy másik magyar író, Tasnádi István írt színpadi művet a Kohlhaas Mihály című elbeszélésből. Csábító az összehasonlítás lehetősége: a feltételezhető alkotói szándékok összevetése, a cselekménybonyolítás, a narrációs perspektíva, a kibontakozó világkép különbözéseinek elemzése sokat elmondhatna nem csupán Sütő és Tasnádi, hanem a két korszak alkotói törekvéseinek és módszereinek különbségéről."
A(z) Szigligeti Színház előadása
Hozzászólások