Színház

Kvartett

komédia, magyar, 2014.

Értékelés:

7 szavazatból
Szerinted?

A Kvartett panelházaspárjának rutinos mindennapjait különös esemény zavarja meg: egy Amerikából érkező idegen kopogtat be hozzájuk, s azt hajtogatja, hogy a családfő, az Öreg mentette meg az életét '56-ban, hisz ő figyelmeztette a forradalom után sejthető számonkérésekre. A váratlan Vendég sok évtized múltán sem feledi az Öreg jóságát, s most drága ajándékokkal szeretné meghálálni az egykori segítséget. Csakhogy a múltban ragadt és gyanakvó családfő árulónak nevezi a Vendéget, és kitessékeli. Egyszerre szívbemarkoló és komikus, szánalmas és groteszk beszélgetésnek leszünk tanúi - amikor a Vendég próbálja meggyőzni az Öreget a napnál is világosabb igazságról, amelyet az valamiért nem hajlandó meghallgatni, még kevésbé megérteni.

Spiró György darabja új nézőpontból mesél az öncsalási mechanizmusokról. "Arról az öncsalásról" - fogalmaz maga a szerző egy korábbi interjúban -, "amelyben minden nép jeleskedni szokott. Ez ugyanis nem magyar sajátosság. Ez világprobléma. Bármennyire is fáj, nem lehetünk mindenben elsők, egyetlenek..."

Egy Spiró-bemutató mindig fontos esemény a magyar színpadokon, a Vígszínházban pedig azért is különleges jelentőséggel bír, mert a kortárs magyar irodalom egyik legkiválóbb szerzője régóta visszatérő kollégánk. Az Ahogy tesszük, az Elsötétítés és a legfrissebb, tavalyi Príma környék után ismét Spiró György-darabra készülünk, ezúttal a Pestiben - s az említett darabokhoz hasonlóan ezt is Marton László, a Vígszínház főrendezője állítja színpadra, kiváló szereposztásban.

A(z) Pesti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2014. október 10., Pesti Színház

Stáblista:

Vélemény:

szavazat: 5/10 2015 nov. 13. - 22:33:31
2015 nov. 13. - 22:33:31
5 / 10 Nekem sem jött be a darab. Panallakásban panelokkal probálkoznak , de nem jött át nekem a valóság.
2015 máj. 08. - 18:00:11
2015 máj. 08. - 18:00:11
Elszomorítóan jó a darab, a figurák és azok megformálása. Kiérdemelt vastaps. Olvasom a többiek véleményét. Elfogadom, õk úgy éreztek, akkor úgy játszottak. Nekem egy, valamelyik panelben lakóról szólt. Meg az idegenbe szakadt amerikás magyarról. A mindenrõl felületesen tudó butuska asszonyról, a majdnem kiemelt káderrõl. A kilátástalan mai fiatalról. Õket kitûnõen formálták meg a színészek. Tetszett a nem nagy színpad beszûkítése, telitalálat a sokszorosan zárt bejárati ajtó, kicsit nosztalgia kiállítás a konyhaberendezés és benne a kincset érõ randa falvédõ. Jól szórakoztam a színházi elõadáson és hazafelé nagyon komoran gondolkodtam magunkról.
szavazat: 9/10 2015 ápr. 11. - 20:10:17
2015 ápr. 11. - 20:10:17
Miközben néztem, Szakonyi "Adáshibájára" gondoltam. Az a gulyás-kommunizmus fénykorában, ez pedig a mákostészta-kapitalizmusban játszódik. Szerintem is Börcsök Enikõ volt a talán a legjobb. És neki is volt a legjobb: leélni egy életet együgyûségben. Ez is egy védekezés a külvilág ellen. Mind a négy ember magányban él és többet vagy mást szeretne. Hegedûs D. Géza a múltat sírja vissza (ahogy a hasát vakarja, zseniális): akkor volt valaki. Kern András családot szeretne, amúgy amerikaiasan (pénzért), holott éppen ezt utálta Amerikában. Amerikai akart lenni, de rájött, hogy az csak a boldogtalanságba vezet. A tévé, amely szétzilálja az emberi kapcsolatokat. Visszajött tehát a Hazájába, csak közben az emberek megváltoztak (valóban megváltoztak). Valahogy az önzés társadalma lettünk. Nehéz ebbõl kitörni. "A mérnökök, jogászok, közgazdászok tettek tönkre mindent." Tán csak nem a "társadalom mérnökei"? "Loptak persze akkor is, de nem ennyit" És valóban: a tét mindegyre csak nõ: víkendházak az M7-es cemetjébõl (Kádár-korszak), "szocialista összeköttetés" az egyetemi felvételi érdekében. Kádár-titkárság (Az "igazságos" Mátyás király helyett). A rendszerváltás, és ami utána jött. Tudjuk (valóban tudjuk?) jól. Végén Kern összepakol azzal, hogy õ ide többet - haza - nem jön. De valahogy a dráma elmarad. Szándékos lenne ez is? Õ sem akarta az egészet igazán? Ellesz a beszélgetéssel néhány évig, amíg véget ér számára minden? Ezt hiányoltuk a feleségemmel. Marad a ma már talán közhelyes mondat: Miért hagytuk, hogy így legyen? Ki lehet-e törni (nem anyagi értelemben, mint a lány) vagy marad a mákos tészta és maradunk továbbra is vegetálásban a boldog múltra emlékezve: tartoztunk valahová, tudtuk, hogy mi lesz holnap. Hej szabadság (van olyan valóban?), lássuk, mire megyünk ketten...
2015 márc. 25. - 00:00:53
2015 márc. 25. - 00:00:53
A Rádiókabaré 1996-os színvonalán mozog a darab, akinek az tetszett, az itt is jól fogja magát érezni. Én kiütést kaptam a lapos, kiszámítható humortól, a gyenge "drámai" fordulatoktól. Sajnáltam Kernt és Hegedüs D-t, teljesen hiteltelen figurákat kellett megformálniuk, nem is nagyon sikerült nekik. Spirót nem kellene eröltetni, vannak sokkal jobb mai szerzõk nála.
szavazat: 10/10 2015 márc. 24. - 22:13:36
2015 márc. 24. - 22:13:36
Nagyon, Nagyon jó darab, szórakoztató, észre se venni, hogy több mint másfél órát ültünk egyben! A karakterek tökéletesek! Percekig tartó tapsviharral jutalmazta a közönség!
szavazat: 4/10 2014 dec. 26. - 09:16:45
2014 dec. 26. - 09:16:45
Nekem sem tetszett az biztos, nagyon untam az elõadást. Aktualitása nincs, humora megkopott, a szerepek nincsenek jól kidolgozva. Mintha a Spírói Drámagyár egyik siettében összecsapott darabja lenne! Persze lehetett volna megmenteni, mondjuk nagyszerû alakításokkal, de ezek a nagyszerû alakítások ezen az estén elmaradtak. Börcsök Enikõ mákos tésztás mondatai egyáltalán nem humorosak. Kern már vagy nagyon öreg, vagy betegen játszott, vagy egyszerûen csak unta az egészet, de kétségtelen, hogy ilyen rossznak még soha nem láttam. Hegedûs D. tanár úr sem teszi vitrinbe ezt az alakítását. Mintha a két férfi nem egymással, hanem egymás mellett játszana, pontosabban lenne, mert játékról nem igazán beszélhetünk.
Péter Kata üde színfolt, de ahhoz kevés hogy megmentse az elõadást.
szavazat: 5/10 2014 dec. 24. - 23:24:25
2014 dec. 24. - 23:24:25
Sajnálom, hogy nincs még értékelés errõl az elõadásról, mert nagyon kíváncsi lettem volna mások véleményére, viszont az elõadáson amin voltam a közönség átlagéletkora kb. 55-60 év volt, akik valószínûleg nem igazán interneteznek.
Nekem vegyes érzéseim vannak a mûvel és az elõadással kapcsolatban. Maga az elõadás ideje alastt én nem éreztem jól magam, nem szórakoztatott a darab, klisésnek találtam a karaktereket, az ironikus humort nem tudtam értékelni. Kern és a feleséget alakító színésznõ jól játszottak, de az elõadás pillanatában valahogy nem találtam semmi élvezhetõt és tanulságos mondanivalót a történetben. Másnap kezdtem csak el gondolkodni a látottakon, miután az egész összeállt a fejemben egy kerek mûvé és letisztultak azok a részek, amik számomra lényegesek voltak, így utólag azt mondom, hogy tulajdonképpen nem volt felesleges mengnézni, de maga a színházi élmény nekem valamiértnem volt jó.
KULTÚRKEDD április 2.
KULTÚRKEDD április 2.

Kezdjétek április 2-án kedden a PORT.hu-n a napot!