Színház

Lefitymálva

előadás, magyar, 2011.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

A darab kritikus hangvételű, és a zsidósággal kapcsolatos paranoiákról szól. A zsidó kultúrával foglalkozó, független színház szerint társadalmunkban a "zsidó vs. nem-zsidó" hivatkozású diskurzus ördögi köröket fut. Ezért fontos, hogy próbáljunk nyitni egymás felé mégpedig úgy, hogy saját közösségünkhöz is kritikai szemmel közelítünk. A darab előkészületeként a színház felhívást intézett a nyilvánosság irányába: mindenki beküldhetett zsidósággal kapcsolatos közhelyeket, majd vegyes kulturális hátterű fiatalokból álló csapatot verbuvált a darab megvalósítására. A cél, hogy a különböző látószögből közelítő, sokszor öröklött előítéleteit hordozó felek mindegyikét szembesíteni lehessen abszurd berögződöttségeivel. Mindezt rengeteg humorral!

A Lefitymálva című darabban mindenkit kinevethetünk, önmagunkat is. Nevethetünk a két baráton, akik nem tudnak beszélgetni, mert az egyikük mindig attól fél, hogy antiszemitának, rasszistának bélyegzik majd: "Vigyázz, hogy mit mondasz, nagyon vigyázz!" - ismételgeti. Nevethetünk azokon, akiknek rögeszméje a "zsidó konspiráció". Kinevethetjük a sok zsákutcába torkolló, békítő kezdeményezést: "Kuss legyen már! Itt a lehetőség, hogy végre közelebb hozzuk egymáshoz a kurva kultúrákat! Kuss legyen! Koncentráljunk!" - kiabálja a darabban a fiatal riporter miközben zsidókat és antiszemitákat próbál kibékíteni. A darab igen kritikus a zsidó közösséggel szemben is, nagy adag (ön)iróniával láttatja a zsidóságon belüli mániákat, amelyeket részben két karakter - Rosenzweigberger, holokauszt-szakértő és Horovitzné, számos zsidó szervezet vezetőségi tagja - közvetítenek.

"A készülő színdarab egyszerre szimpatizál és gyűlölködik minden szélsőséggel, miközben önmagának is folytonosan gáncsot vet. Bevállaltan antiszemita és zsidóbérenc, egyértelműen antinacionalista és fajvédő. Egyszerre holokauszt-tagadó és tartja a holokausztot az aduásznak, amit bármikor elő lehet rántani a pakliból. Addig szeretnénk püfölni a fogalmakat és a kategóriákat, a félelmeket és a fájdalmakat, amíg azok teljesen el nem veszítik eredeti jelentésüket és funkciójukat.
És ha olyanokkal találkozunk, akik ezt nem tartják humorosnak, hát kezdjük el gyűlölni a humor nélküli embereket! Kategorizáljunk, általánosítsunk és mutogassunk egymásra, amíg el nem fáradunk. Rettegjünk addig, amíg már képtelenek vagyunk komolyan venni rettegésünk tárgyát! (...) Legyünk vele tisztában, hogy mindannyian szörnyetegek vagyunk valakinek a szemében. Az együttélés lehetetlenségét már megírták minden lehetséges formában. Mi arra vállalkozunk, hogy bebizonyítsuk: a szörnyek igenis jól kijönnek egymással, vagy ha ez túl merész állítás, hát legalábbis képesek kiröhögni egymást és talán magukat is." - Vinnai András

A(z) Gólem Színház előadása

Bemutató időpontja:

2011. szeptember 24., Gólem Színház

Stáblista:

Szereplők

Sára (Horovitz Sámsonné, Kiválasztottné)
Simon (Rosenzweigbergerstein, Kiválasztott)
László (Roland)
Kökény Gyöngyvér (Túsz)

Vélemény:

szavazat: 8/10 2011 nov. 08. - 13:22:26
2011 nov. 08. - 13:22:26
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

LEFITYMÁLVA Borgula András Gólem Színház /Sanyi és Aranka/
A rendszerváltásig alig mertük kimondani azt a zsi...-vel kezdõdõ szót, a bármelyik /fél/oldalon állók furcsállva fogadták volna. Aztán elszabadult a gyalázkodás és a melldöngetõ identitásgõg egyformán szörnyû kórusa. Mennyivel jobb lenne inkriminált szavunkat egyszerûen úgy ejteni, mint a "szavannák foltosnyakú vándora": a zsi...ráfét!
Vinnai András a rá jellemzõ szabad asszociációs szellemmel, imponáló invencióval vállalja tabutörést: akár filo-, akár antiszemita valaki, megkapja a magáét... Humor, ötletesség, csattanókra hegyezett szituációk, eleven textus dicséri a szikrázó tollú alkotót.
Két tévelygõ gázóra-leolvasó vitatkozik, lehet-e használni a "cigány"-szót, lehet-e villával enni a kínai kaját, poén-tûzijáték, magában elég lenne az egész estés élményhez, Bánki Gergõ és Schmied Zoltán bravúros duettben villantja fel a PC-hozzáállás abszurditásait. A szélsõségek tobzódása folytatódik a vacsorázó házaspár lakásában, ahol Juristovszky Sosa hatágú csillagot sejtetõ csempefala elõtt ütköznek az indulatok.
A lenyûgözõ eleganciájú Huzella Júlia fürge moderátorként terelgeti a szembenállókat, de a stúdióbeszélgetés túl hosszúra nyúlik. A válással fenyegetõzõ, szókimondó asszonyságot az elõzõképben nagyszerûen játszó Nagy Mari-nak, az egyetlen "Gasztrofasiszta!" felkiáltáson kívül szinte nincs szerepe, legjobb lenne a "kedves"-"tetves" szópárbajra szûkiteni a jelenetet, több teret adva a Holokaust-szakértõ Rosenzweigbergerstein káprázatos monológjának, melynek hatását, az apokaliptikus befejezésben, Lukáts Andor sátáni Jud süss-mosollyal még ellenpontozni is képes.
Borgula András rendezése avatottan bontja ki az antinacionalista-fajvédõ, antiszemita-zsidóbérenc ütközéseket, összefogott arányossággal teremt kiváló lehetõségeket a kimunkált összjátékú együttesnek. Bánki Gergely az ideológiáktól bénult éhezõmûvész és az elvakult gyûlölködõ alakjában egyaránt remekel, szenvtelen arccal, fantasztikus ritmusérzékkel poéntíroz, de artikulálatlan kitörései is hitelesek. Személyében koncentrálódnak
a kibékíthetetlennek tûnõ kényszerképzetek, az örök sértettség és az összeesküvés-elméletek tébolya, színészi munkája a produkció emblématikus gyújtópontja.
A végítélet fináléjában, számos újabb merész csavar után, túlvilági hang szólít, talán megkélésre/?/, de hívogató hangjait mi is tovább adjuk, hogy mindenki eljöjjön megnézni ezt a példátlanul merész elõadást: "Gyertek...Gyertek!
KULTÚRKEDD április 2.
KULTÚRKEDD április 2.

Kezdjétek április 2-án kedden a PORT.hu-n a napot!