Színház

Légy jó mindhalálig

előadás, magyar, 2006.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A színpadi átdolgozás megjeleníti azt a lélektani sokszínűséget, ami a regényt jellemzi, ugyanakkor követi a mű alapvető történetívét is. Nem a történetiség, de nem is a múltbéliség motiválta az átdolgozást, hanem az, hogy a mai gyerek felfedezhesse a saját személyiségének, a saját sorsának elemeit a színpadi változatban is.Jó értelemben vett családi darab született, amire közösen mehetnek szülők és gyerekek, hiszen megtalálják benne az épp rájuk vonatkozó, az éppen őket érintő kérdéseket, problémákat. /Háy János/

Érvényes és nagyon izgalmas üzenete a műnek az a kérdés korunkban, amikor úgymond demokrácia van, hogy mikor megy át az ember a hazugság birodalmába. Mikor ébred rá arra, ahhoz, hogy betörjön abba a világba, amelyben létjogosultságot kell szereznie, fel kell adnia az őszinteséget. Itt jön be a jóság kérdése, amely már-már keresztényi erővel sugárzik a műből, bár Móricz Zsigmond ezt nem hangsúlyozza, vagyis nem kimondott keresztényi attitűd van benne. Felnőttként megértjük-e azt, hogy ártatlanságunkat mikor és hogyan veszítettük el? Ez a darab az ártatlanság elvesztésének kálváriája. Egy gyerek pedig talán abból a szempontból nézheti, hogyan küzdjön az igazáért, miből merítsen erőt, milyen felnőtt gesztusokból, milyen emberi megnyilvánulásokból veheti észre, olvashatja ki, hogy mire figyeljen. Mert a tájékozódási pontok- sajnos-ebben a világban bonyolultabbak lettek. Egy mai gyerek előtt annyi iránytű van-az érvényesülésben, mit tanuljon, mi legyen, hogy legyen, és a világ is annyit kínál, hogy bármelyik szülő vagy tanár is elbizonytalanodhat, hogyan ismerje fel egy gyerekben, mi felé mozdítsa. Az viszont felismerhető, és ez a legfontosabb, hogy az eredendő jóságát, azt a fényt, amit születésünkkor még hordozunk, amit sugározni akarunk, ami értelmet ad annak, hogy miért vagyunk a földön, ezt meglássuk benne. Ez az aktuális üzenet. Ebből áll össze az, amit az édesanya tud mondani Nyilas Misinek, hogy legyen jó mindhalálig, hiszen a sok kálváriában a kiutat ez az egyetlen mondat vagy üzenet jelenti, ez az, ami a gyermeket végül összerántja és egy végső döntésre ösztökéli.
/Árkosi Árpád/

A(z) Csokonai Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2006. december 15., Csokonai Nemzeti Színház

Stáblista:

Szereplők

Pósalaky úr
Mama (Misi édesanyja)
Apa (Misi édesapja)
Török János
Török néni
Török bácsi (a férje)
Török Ilonka
Doroghy Bella
Doroghy Viola
Doroghy úr
Doroghy Ilike
Gyéres (latin tanár)
Báthori (számtan tanár)
Názó (földrajztanár)
Pedellus (iskolaszolga)
Öreg professzor
Orczy mamája
Szikszay bácsi
Géza bácsi (Misi nagybátyja)
Kertészlegény
Nyomozó II.
Nyilas Misi
Böszörményi
Sándor Mihály
Tannenbaum
Szegedi Feri
Lisznyai (szobafőnök)
Doroghy Sanyika

Alkotók

Vélemény: