Most már mindörökre Médeia leszek! Nézz rám, mielőtt végképp magadra maradnál abban az értelmes világban, nézz rám erősen, Iaszón! Ezzel a két kezemmel érintettelek, égő homlokomra tettem őket, hogy egyszer hűvösek, másszor forrók legyenek a bőrödön. Megtanítottalak sírni és szeretni. Nézd csak a kistestvéredet és asszonyodat, én vagyok. Én vagyok az! A szörnyűséges Médeia! És próbáld meg elfelejteni!"
A(z) Budapesti Kamaraszínház - Shure Stúdió előadása
Hozzászólások