A darab a 80-as évek Romániájában egy árvaházakban felnövő útját és identitását kereső lány igaz története. Bernadett, aki Irén és Judit lenne ha lehetne és Csipesz a darab másik szereplője "egy angyal, mert Bernadett is egy angyal? Olyanok, akiket nem angyalként látunk a világban, hanem, kényelmetlen jelenlétként, akik élesen metszett tükröt tartanak elénk. És a lelkiismeretünkre apellálva felelőssé tesznek bennünket embertársaink sorsának befolyásolásában, megértésében és elfogadásában. A Sohaországa igenis létezik bevallva vagy bevallatlanul mindannyiunk életében. A kővé változtatás egy olyan rituálé vagy játék, amely véresen komoly és Bernadett életben maradásának egyedüli feltétele. Nincs aki ne hordozna magával köveket, azaz tetteket, arcokat, mondatokat, bántásokat amelyeket ő idézett elő és olyanokat is melyeket neki adtak. Miközben azt hisszük egyedül vagyunk a világban, mindenkinek meg van a saját Csipesze aki vigyáz rá és aki nagy kegyetlenséggel képes odakergetni a tükör elé, hogy igenis nézzen szembe magával. Ez a kegyetlen játék a szeretetnek az az oldala amikor úgy szeretem a másikat, hogy képes vagyok őt belehajtani egy nehéz harcba amit az önmaga elfogadása jelent.
"Embereket ölünk meg, gyermekeket tehetünk tönkre és a társadalom úgy van berendezve, hogy ezeket az eseteket anonimizáljuk... Én azt szerettem volna, ha ez nem marad anonim, hanem mint a görög tragédiákban neve lesz mindennek. Derűs és tragikus kompoziók módján, a történet horizontján túli összefüggés feltárására vesznek rá- hihetetlen öniróniával - a színház mindig szelíd eszközeivel" (szerző)
A(z) Gárdonyi Géza Színház előadása
Hozzászólások