A vulkán oldalán leáramló, minden útjába kerülőt magába olvasztó, száguldó hamuár távolról egy látszólag mozdulatlan, puha felhő, hívogató, barátságos cumulus..., nem mozdulnak a hatalmas folyók és az óriáshullámok sem, és állni látjuk az elképzelhetetlen sebességgel pörgő, forgó, közeledő és távolodó bolygókat, csillagokat és galaxisokat. Állni látszik az idő a bagatell hétköznapokban, a súlyos és súlytalan évek során, a dicső múlt egybeolvad a mozdulatlanságban a történelmivé magasztalt jelennel. A TranzDanz legújabb darabja a társulat első bemutatója a Nemzeti Táncszínházban. A produkcióban résztvevő művészek jó része évek óta a TranzDanz darabok szereplője, alkotótársa, így ismét láthatjuk a Harangozó Gyula Díjas Bora Gábort, aki 2010-ben, Gera Anitát, ő 2013-ban és Tókos Attilát, ő pedig 2014-ben kapta meg Az évad legjobb táncosa/táncosnője elismerést, utóbbiak mindketten Junior Príma Díjasok is, és a Menetfényben először vállalt TranzDanz szerepet két nagyszerű táncművész: Gál-Horváth Bernadett és Vida Gábor. A zeneszerző az elmúlt évek TranzDanz produkcióinak (Örök élet termékek, Szimultán ablak, Profana, Deja Vu) visszatérő zenei munkatársa az elektronikus zenei világ ikonikus alakja, Wondawulf (UVCT, Future Music).
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások