A fejetlen nőalak, a McDonald’s előtt ülő költő és Lenin. Az egyiket lebontották, a másik új identitást kapott, a harmadiknak kérdéses a sorsa. A közös bennük, hogy magukban hordozzák egy város emlékezetét: munkásmozgalmi ünnepségeket, bányásznapokat, ellenzéki megmozdulásokat, Tinder-randikat és bátorságpróbákat, vagy akár a vadkapitalizmus szellemét, a magára hagyott munkásosztály nyomait. A köztéri szobrok története általában meglepően kalandos. A különböző hatalmak felállítják, majd a kormányváltások és rendszerváltások következtében áthelyezik vagy ledöntik őket. Mégis közös a sorsuk: a felállításuk pillanatában eldől, hogy előbb vagy utóbb az emlékezés helyét átveszi a felejtés, és mind romokká válnak. Kelemen Kristóf 200 km távolságból, egy szubjektív idegenvezetés során mutatja be a szülővárosa, Pécs szobortörténeteit, amelyek izgalmasan fonódnak össze a magyar történelem és a személyes életútja eseményeivel. A virtuális jelenlétben megszülető produkció a dokumentumszínház, a városi séták és az influenszervideók stílusát ötvözi. Középpontjában a közösség, a hatalom és a kollektív emlékezet kérdései állnak.
Vendég: Sterner Ildikó
Operatőr: Vincze Alina
Zene, hang: Márton Péter
Videó: Virág Balázs
Produkciós munkatárs: Totobé Anita
Dokumentáció: Dinea László, Gyökér Róbert
A(z) Trafó előadása
Hozzászólások