Színház

Peer Gynt

dráma, 2 felvonás, magyar, 2005.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A realista norvég drámaíróként számon tartott Ibsen darabja nagyszabású, szinte végtelenített sorban egymásra torlódó romantikus látomások egymásutánja. Epizodikus költői darab, bármely romantikusnak mondott művész megirigyelhetné. Megvan benne a népies jelleg, az egzotikus helyszínek által árasztott buja, vadregényes atmoszféra, s nem utolsó sorban a tizenkilencedik század egyik legizgalmasabb kérdése: a személyiség mibenlétének boncolgatása. Mit jelent az önmegvalósítás? Milyen ént képvisel az igazi egyén? Azonos-e a jellem és a személyiség, avagy megkülönböztethető úgy, ahogy Hegel teszi: a jellemet az egyén belső valósága határozza meg, a személyiség viszont csak álarc, amelyet a világ felé mutat?
Ibsen főhőse, Peer jellem nélküli személyiségként áll előttünk a drámai költeményben. Ő a megalkuvás, álszentség, felelőtlenség és önáltatás megtestesítője, amolyan akarat nélküli polgár. Mindenben csak félig van jelen, állandóan kész arra, hogy elvtelenül alkalmazkodjék a körülményekhez.
Peer élete igazából a feleslegesség tragédiája. Pedig az átlagembertől eltérően nagy lehetőségekkel indult: "fényes gomb lehetett volna a világ kabátján" - gazdag fantáziája révén akár művész is válhatott volna belőle. Ám ő minden nagyszabású lehetőséget elkerült, megelégedett a középszerűséggel. S aztán a történet végén - elveszítve minden lehetőséget - arra ítéltetik, hogy a Gömböntő kanalában végezze.
Ibsen együtt érez hősével, s ad neki még egy lehetőséget. A rá hűségesen várakozó lánynak, Solveignek a lemondó szerelmében ugyanis megőrződik Peer igazi énje. Megpróbálkozik hát lelke megváltásával: a pillanatnyi gyönyörökön, a kétes értékű előbbre jutáson átlépve igyekszik rálelni az elhivatottság ösvényére. S hogy Peernek sikerül-e teljesítenie feladatát anélkül, hogy feláldozná a körülötte élők boldogságát, azt majd az utolsó keresztúton a Gömböntő dönti el. De legalább elindul azon az ösvényen!

Felnőtt nézőink mellett különösen ajánljuk előadásunkat a középiskolás korosztály számára, nagy öröm ha a diákok a Peer Gynt-ön keresztül találkoznak először Ibsennel. Örülhet a magyar tanár is, hiszen remek lehetősége adódik összevetni osztályában Ibsent és Madáchot, Peert és Ádámot, a két drámai költeményt mint műformát, s a két tragédiát mint életút-drámát.

A(z) Forrás Színházi Műhely előadása

Stáblista:

Hozzászólások