A Piszkavas (eredeti címén Leenane szépe) a harmincas éveiben járó, lassan vénkisasszonnyá savanyodó Maureen, és zsarnoki természetű anyja, Mag történetét meséli el. Mi történik, ha két érzelmileg sérült nő eseménytelen, acsarkodással kitöltött életébe betoppan egy férfi? Vajon beteljesülhet-e Maureen életének első és utolsó szerelme?
(...) Maureen megmarkolja a mosogató peremét, és dühösen lehajtja a fejét, aztán halkan, láthatóan visszafogva magát, megtölti a vízforralót, hogy teát csináljon az anyjának. Szünet. Mag lassan eszik, közben beszél.
MAG: Köszöntél rendesen a boltban, Maureen? ... Mer tudod, hogy az neked rossz tulajdonságod, hogy nem szoksz köszönni?! Bár némelyik embernek, jobb is nem köszönni. Hát nem most is megölt egy ilyen fajzat valami öregasszonyt Dublinban, és még csak nem is ismerte. Hallottad a hírekbe?
(szünet)
Megfojtotta ismeretlen létére, most mondd! Egy ilyennel jobb nem beszélni.
Maureen odahozza Mag teáját és leül az asztalhoz.
MAUREEN: Dehogyisnem, egy ilyen pasival én nagyon is szóba állnák, sőt összehoznám veled, ha már ez a heppje, az öregasszonyok.
MAG: Nagyon csúnya dolog ilyet mondani, Maureen.
MAUREEN: Na ne mondd.
(szünet)
MAG: Egy ilyen nem jön el Dublinból idáig. Ha csak nem volna itt dolga.
MAUREEN: Volna, mer' miattam jönne. Az csak hab a tortán lenne, hogy tégedet megöl.
MAG: Előbb téged ölne meg. Abba lefogadok.
MAUREEN: Bánom is én, ha én dögölnék meg előbb. Még élvezném is.
MAG: (félbeszakítja, odanyújtja a teáját) ...a cukrot meg véletlen kifelejtetted, Maureen, eridj, tegyél bele egy kis cukrot!
Maureen egy pillanatra rábámul, majd elveszi a teát, odaviszi a mosogatóhoz és kiönti, visszamegy Maghez, felkapja a félig megevett kását, visszamegy a konyhába, kiönti a szemétbe, a tálat a mosogatóba rakja és kimegy az előszobába. Útközben gyűlölködve rápillant Magre, majd becsukja maga mögött az ajtót. Mag mogorván bámul a semmibe. Sötét. (...)
A(z) Örkény István Színház előadása
Hozzászólások