Színház

Protokoll

színmű, 2011.

Értékelés:

14 szavazatból
Szerinted?

Mátrai Ágostonnak, a Külügyminisztérium protokollfőnökének mindene megvan: szépen ívelő karrier, színes társasági élet, sok nő és néhány jóbarát. Ekkor azonban, magánélete és karrierje csúcsán valami megroppan benne. Megtörténik a legrosszabb, ami egy protokollossal megtörténhet: kicsúszik a kezéből az irányítás. Csak sodródik, és tehetetlenül nézi, ahogy a számára fontos emberek idegenekké válnak, tőle függetlenül élik életüket: elbuknak vagy emelkednek. Szétcsúszó életének darabkái után kapkodva próbálja újra összerakni magát. Kérdés, hogy sikerülhet-e. Történik mindez mostanában, Budapesten és a Föld körül.
Térey János Asztalizenéjét nagy sikerrel játszottuk évekig, ezúttal a Protokoll című verses regényéből született színdarab a Radnóti Színház felkérésére.

A(z) Radnóti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2012. január 22., Radnóti Színház

Stáblista:

Szereplők

Mátrai Ágoston (protokollfőnök a Külügyminisztériumban)
Blanka (Mátrai unokatestvére)
Fruzsina (gépírónő a Parlamentben)
Dorka (Mátrai exbarátnője)
Vera (Mátrai anyja, színésznő)
Karányi (Mátrai barátja, kritikus)
Donner (Mátrai barátja, baleseti sebész)
Novák (Mátrai szomszédja, közgazdász)
Laci bácsi (Mátrai nagybátyja, klasszika-filológus)
Skultéti (Mátrai főnöke, külügyminiszter)
Tekla (titkárnő a Külügyminisztériumban)
Kovács (Mátrai kollegája, osztályvezető-helyettes)

Vélemény:

szavazat: 3/10 2013 máj. 11. - 22:55:31
2013 máj. 11. - 22:55:31
Ez az az eset, amikor a színészek tényleg mindent megtesznek az elõadásért, csakhogy igazából nincs mit elõadni. Gyengén megírt szöveg, töredezett dialógusok, unalmas frázisok, nincs az egésznek kerete és íve, valahogy nem valódi az egész.
Ebbõl a témából éppen lehetne érdekfeszítõ drámát is írni, de ez most nem sikerült. Radnótiban ilyen silány darabot még nem láttam. Miközben a színészek nagyon profi módon a semmibõl is létrehoznak egy elõadást. A taps értük szólt.
szavazat: 7/10 2012 nov. 27. - 09:48:06
2012 nov. 27. - 09:48:06
Erdekes es elgondolkoztato darab, nem annyira a kulugyrol es protokollrol mint inkabb az emberi kapcsolatok ellehetetlenuleserol, sivarsagarol es a maganyrol, sok szep, intelligens es koltoi szoveggel. De valami hianyzik… a hideg feher antiszeptikus diszletben mint huvos, onzo es elszigetelt figurak mozognak a szineszek, es bar sorsuk maganyos es tragikus, ezt nem igazan erzi at a nezo. Ami hianyzik az az erzelmi drama, a szimpatia, az egyutterzes. Nem lesz vilagos miert ennyire keptelenek ezek az emberek az intimitasra, kapcsolataik miert vannak ennyire tele alsaggal, visszatartassal es felelemmel, miert nem tud vagy mer senki tiszta es oszinte erzelmet adni es kapni? Fekete Erno kitunoen jatszik mint az egzisztencialis krizisben szenvedo protokoll fonok, de alakja valahogy nem valt ki bennunk sem erzelmi egyutterzest sem szimpatiat. Szervet Tibor nyujtja talan a darab legbravurosabb alakitasat. O a fohos cinikus, mindenen atlato es kimeletlenul negativ es oszinte baratja akit nem kot mar sem protokoll sem illem sem tarsadalmi konvencio. Ennek az erdekes, enervalt alaknak minden mondata eles, vago es hiszterikusan vicces es o valtja ki belolunk talan a legintezivebb erzelmi reakciot is. Intelligens es gondolatebreszto drama, de sajnos az adaptacioban valami elveszett a regenybol mert ezeknek az alakoknak a sorsa tobbnyire hidegen hagyja a nezot, legalabbis is ezt a nezot…
2012 máj. 22. - 09:36:12
2012 máj. 22. - 09:36:12
Sajnos életemben elôször elaludtam a színházban. Nekem rendkívül unalmas darabnak sikerült.
2012 jan. 25. - 23:08:58
2012 jan. 25. - 23:08:58
Azért ne feledkezzünk meg Fekete Ernõrõl sem,aki mindvégig színpadon van,és nem akármilyen teljesítményt visz véghez!
szavazat: 10/10 2012 jan. 23. - 15:30:20
2012 jan. 23. - 15:30:20
Aktuális,modern, a mai magyar valóság vetülete, igazi korrajz. Adorjáni Bálint, Martin Márta és Csányi Sándor, valamint Cs. Mari, illetve háttérben rengeteg szerepet alakító 2 mûvész voltak a legjobbak.
szavazat: 5/10 2012 jan. 23. - 00:36:50
2012 jan. 23. - 00:36:50
Kedves Fehér Elepánt!

"Kritikáját" rögtön tévedéssel indítja. Valló sose rendezte az Asztalizenét, hanem azt Bagossy Levente rendezte 2007-ben a Radnótin, rá másfél évvel Bálint András a Marton-Hegedûs D. osztállyal a színmûn. Valló a Nemzeti Színházban rendezte Térey Jeremiás címû darabját. Csak a pontosság kedvéért.
Ebben a "kritikájában" is kicsit túlzásba vitte a dicsérõ jelzõket, nem lett sajnos ennyire eget rengetõ ez az elõadás, például Szervét Tibor és Gazsó György alakítása épphogy csak nézhetõ. Egy, Vallótól és a Radnótitól megszokott polgáriaskodóan unalmas elõadás. Érdekességét csak a kortárs problémákkal szembenézõ szöveg okozza.
Még egy dolgot szeretnék megkérdezni: mi az az "innovatív rendezés"? Már sokadjára olvasom Önnél, és nem tudom értelmezni.
2012 jan. 21. - 22:30:31
2012 jan. 21. - 22:30:31
-Aktuális
-Látványos
-Érthetõ
-Humoros
-Szomorú
-Elgondolkodtató
-Zseniális
-Kötelezõ
szavazat: 10/10 2012 jan. 21. - 12:57:13
2012 jan. 21. - 12:57:13
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

PROTOKOLL Valló Péter Radnóti Színház

Az Asztalizene félfiaskója után Valló Péter újabb Térey-rendezésérõl csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. A félelmetes súlyú textus értékei maradéktalanul transzformálódtak a korszerû színház nyelvén fogalmazódott elõadásba. Horgas Péter játéktere, a képkeretben megjelenõ mímesekkel, az általuk mozgatott mobil elemekkel, a felületek tiszta geometriájával a mívesség eleganciáját sugározza. Kiváló a jelenetezés, a színpadra alkalmazó Kovács Krisztina munkája, a környezet atmoszféráját a táncosok igen sûrû felbukkanása teremti meg, stilizált jelnyelvük a költõi nyelv sûrítésével rokonítható. A Szilveszteri hóesésben halálfejes maszkban trombitálnak, pincérként nesztelenül suhannak márkás italaikkal, a protokoll fekete testõrei. Falon függõ kortárs festményt, gyászruhás hölgyet, lokáltáncost, temetõõrt egyaránt hitelesen jelenít meg Fejes Kitty koreográfiája, ahogy hulló leveleivel emlékezetes az avart talicskába gyûjtõ kertészek képe is. Fekete Ernõ lendületes deklamációja, pengeéles értelmezése gránit-fundamentuma az elõadásnak, szinte folyamatos monológja, melyet fehér arca és a fejgép is kiemel, a dráma rugalmas gerincét képezi. Annyi muszáj-feladat után, végre intellektusához, színészi nagyságrendjéhez illõ szerepben bizonyíthatja kivételes képességeit. A többiek méltó partnernek bizonyulnak, az együttes koherens egységben teremti meg az elõadás összképét. Blanka összetetten extrém személyiségét Szávai Viktória, a miniszteri pártfogóét Gazsó György alkotja meg, Adorjáni Bálint okos eleganciája jól érvényesül Donner doktor szerepében. A hajszolt forgatagban áhított középút Wéber Kata gyorsírólánya, míg Lukáts Andor az életbõl kifelé tartó Laci bácsit hitelesíti sajátos egyéniségével.
Az ivócimborák az egyszál deszkával lengõ deszkával jelzett ablakpárkányon szaporítják a poharak számát, Schneider Zoltán-t mintacsaládjának váratlan elvesztése taglózza le, a mindent becsmérlõ mûítész Karányi, Szervét Tibor újabb remeklése, egy gyíkkal él /és hal/... Elnagyolt hõsök helyett, élesen rajzolt karakterek ábrázolásával az igazi szerepkörét egyre inkább megtaláló Csányi Sándor, egy békásmegyeri bunkó hitvány karrierizmusát mutatja meg pregnáns eszközökkel.
Valló Péter innovatív rendezése a legapróbb részletig kidolgozott, a díszletet igazító táncosok erõteljes mimikával reagálják Mátrai ájulását, a titkárnõ-etalon Martin Márta a falból varázsolja elõ az életmentõ gyógyszert, a 3D-s élõkép lábai tetszés szerint zárhatóak-nyithatóak, - a precíz nüanszok azonban nem veszélyeztetik a cselekmény sodró lendületét. A kisstílû realizmustól nagyságrendekkel ellépve, az absztrakció áttetszõ rajzolata határozza meg a stílust.
Térey János-t olvasva elsõsorban poézisának lehengerlõ erejét érzékeljük, a személyiségképek, sorsfordulatok viszont sokkal jobban érvényesülnek a színházi térben. Intenzív drámaiság sugárzik, miközben még a természeti leírások csöndes szépsége sem vész el. Félelmetes, hogy a jó évtizeddel elõbbi politikai aktualitás, sajnos, ma is érvényes, (többen hitték, hogy az "államcsõd", a "forint-árfolyam" stb. most íródott a szövegbe...).
Korunk antihõse, a hivatali és magánéleti protokoll béklyójában vergõdõ közalkalmazott, Fekete Ernõ briliáns alakításában színháztörténeti eseménnyé avatja a shakespeari ihletésû szövegtestbõl alkotott, fenomenális elõadást.