"Ezt az előadást azoknak ajánlom, akik szeretnének felnőtté válni." (Kálló Béla)
"Mi védtelen kis emberkék csak akkor döbbenünk rá arra, hogy mennyire egymásra vagyunk utalva, amikor már nem látjuk a kiutat abból a helyzetből, amelybe beleragadtunk..." (Pámer Csilla)
"Ez az az állapot, amikor be akarsz takarózni gyerekkori plédeddel, hogy meg ne fagyj, de egyszerre mindened kilóg alóla." (Baráth Attila)
"Átélt trauma, félelem, igazi fájdalom, képzelt világ, valós hit, zavart tudat, igaz mese. A valóság és a képzelet játéka soha sem egyszerű, mert vajon a képzelet valósága igaz-e? Mi igaz és mi nem?" (Mácsai Endre)
"Engem itt nem az érdekelt, a XXI. században hogyan élnek Skócia perifériára szorult fiataljai. Nem is az, mennyire hűvösek ott a nappalok és az éjszakák, milyen zord a tél. Arra sem voltam kíváncsi, hogyan csapkodják a sziklaszirteket a hullámok. Engem a szeretet története, a szeretet meséje fogott meg... hogy mire képesek az érzelmek, hogyan alakulnak át az emberi kapcsolatok. Arra kerestem a választ, hogy meddig tart a mese, és hol kezdődik a valóság. ... És kaptam egy lehetőséget, hogy átgondoljam magamban, mennyire erős bennem a hit, a kitartás, az önfeláldozás, a szeretet... Nagy szavak - csak el ne vesszenek." (Góli Kornélia)
"Hogy miről szól? Megérzésem szerint - esetünkben - arról is, hogy három fiatal színészben hogy ölt testet az újraegyesülés igénye az anyákkal, az apákkal és az istenekkel. És főleg egymással." (Verebes Ernő)
A(z) Szabadkai Népszínház Magyar Társulata előadása
Hozzászólások