Rosencrantz és Guildenstern halott

előadás, magyar, 2011.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

"Lényegében, ha a kiindulópontnál kezdjük: egy ébredés, egy ember felemelkedve a nyeregben, amint megveri az ablaktáblát, egy bizonyos hajnal, belekiáltják a nevünket, egy üzenet, egy megidézés... Új rekord a fej vagy írásban. Elvégre nem azért szedtek elő, hogy egyszerűen faképnél hagyjanak, szélnek eresztve, hogy egyedül találjuk meg az utat... Jogunk van valami eligazításhoz... legalábbis úgy gondolnám."

Ros és Guil úgy bukdácsol végig Hamlet történetén, hogy mindvégig fogalmuk sincsen, miféle történetben szerepelnek. Nincsenek hatással a cselekményre. Csak a cselekmény van hatással rájuk. A fontos döntések a fejük fölött és a tudatuk alatt zajlanak, csupa olyan hatalomnak vannak kiszolgáltatva, amelyek igazi motivációit maximum találgathatják. De nem pont így él az emberiség 98%-a?

A(z) Szputnyik Hajózási Társaság - Modern Színház- és Viselkedéskutató Intézet-Labor előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista

Hozzászólások

9/10
FElepHánt 2011 okt. 30. - 13:25:01 9/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

ROSENKRANTZ és GUILDENSTERN Gigor Attila Szputnyik MU
Kis híján beültünk a jobb oldalra, szerencsére észrevesszük, a fehér álarcok a szereplõket rejtik. A királyi udvar könnyedén lejátssza a címszereplõket, Hay Anna bicegve is drámaian erõs, trónbitorlóként Szabó Zoltán nagyszerû gesztusokkal remekel, Czukor Balázs extrémen katatón Hamlet, váratlanul újszerû Ofélia Székely Rozi: ki mondta, hogy az eltaszított kedves szerepére csak fotómodellek alkalmasak? Nemcsak Polonius-ként, de többi jelenésében is megkerülhetetlenül erõteljes a sorozatosan kiváló alakításokkal jeleskedõ Lajos András.
Gigor Attila koncepciója merész és eredeti, gyors váltásokkal, furfangos térbeli ötletekkel bonyolítja a cselekményt. Elõször a fej vagy írás pénzét dobják ki az ablakon, végül a tehetetlen áldozatokat, a maszkok mögött megbúvó színjátszók a történések fõszereplõivé válnak. Tökéletesen illeszkedik a zene, hátborzongató a tenger zajának vonós idézése, a lószõr-surrogás maga a végtelenül félelmetes tenger /MatkóTamás/. A színészek könnyedén lépnek egyik ruhából, szerepbõl a másikba Sebõ Rózsa jelmezeiben, a rendezõ
dinamikus tempót vezényel, a szöveg helyenkénti bõbeszédûsége sem csökkenti a mesterien adagolt feszültséget.
Molnár Gusztáv, mint Színészkirály, az események Isteni Mozgatójává lép elõ, karizmatikus színészi jelenléte a darab fókuszába helyezi grandiózus figuráját. Mindenttudó felsõbbrendûsége, jóságosan sátáni deklamációja démoni hipnózissal irányítja a nem is annyira vak végzetet.
A címszereplõk választása nem szerencsés, ám a minden ízében koherens, arányosan szerkesztett, következetesen realizált rendezés, Gigor Attila eddigi legjobbja, méltán tekinthetõ a mû egyik legjobb színrevitelének.