Színház

Rubens és a nemeuklideszi asszonyok

előadás, 2008.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

Esterházy Péterről túlzás nélkül állítható, hogy európai hírű és rangú alkotó. Egy-egy új művének megjelenése itthon is és külföldön is kiemelkedő eseménynek számít. Németországban manapság már nem csak regényeivel vív ki jelentős elismerést, hanem legújabb színpadi művével, a Rubens és a nemeuklideszi asszonyokkal is komoly sikert aratott. A darab Rubens, a barokk festőzseni könnyed, játékos, hallatlanul szellemes élet-számvetéséről szól és igazi -Esterházys- felütéssel kezdődik: miközben ünnepélyesen bejelentik a nagy festő halálát, ő maga saját megelevenedett önarcképéből esik ki, s ezzel a zuhanással indul el a sziporkázó, humorban gazdag számvetés életről, halálról, életszeretetről és gyönyörű női testekről. Ezt egy másik szellemóriás, Gödel, az aszketikus alkatú matematikus zseni megjelenése kontrázza, és a két életfelfogás különbségéből élvezetes és izgalmas vita bontakozik ki. A különleges és pompázatos kiállítású díszlet és jelmezek segítségével, az élő zenekar szolgáltatta zenével és énekkel olyan látványos, teátrális környezet teremtődik a Rubens képekkel körbebástyázott színpadon, ahol - reményeink szerint - a maga gazdagságában jelenik majd meg az Esterházy Péter megálmodta színház.

A(z) Pesti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2008. március 20., Pesti Színház

Stáblista:

Szereplők

Festősegéd
Albert (Rubens fia)
Helene (Rubens felesége)

Alkotók

Vélemény:

2017 dec. 25. - 12:50:43
2017 dec. 25. - 12:50:43
Persze lemaradt a kép.....
2017 dec. 25. - 12:50:08
2017 dec. 25. - 12:50:08
Én meg azt gondolom, látva ezt a képet, hogy nem szívesen lennék színésznõ, sõt semmi pénzért nem lennék.
Úgy látszik, erre valóban születni kell.

Nem beszélve a többi nagyon beteges jelmezrõl, amit pl. Venczel Verának kellett magára öltenie. A színház egy mûfaj. És vannak benne nagyon beteg hangulatú darabok.
szavazat: 10/10 2009 jan. 25. - 11:08:48
2009 jan. 25. - 11:08:48
Pénteken megnéztük a Pesti Színházban Eszterházy Pétertõl a Rubenst.

A történet Rubens halálával kezdõdik, ami mindjárt megfogja a nézõket, mert többségük nem rendezte a halállal a viszonyát. A darab ezután a barokk és a XX. század életérzését ütközteti. Elsõben a Világ és Isten elfogadása, míg másodikban az öncélú okoskodás vagy minden teljes elutasítása van a szerzõ sugallata szerint. És inkább a barokk életfelfogás a vonzóbb. (Nekem aztán abszolút: mivel egy barokk huszár vagyok.) :-)

Mindez természetesen vígszínházi stílusban van elõadva, a szereplõk akkor is a közönséghez szólnak, amikor éppen egymással beszélnek. A szöveg tele van aforizmával, sztorival, szellemességgel, kiszólásokkal. A jelenetek is színészbarátok, a mellékszereplõk monológjai jól vannak elosztva, lehetõleg a nagyobb teljesítményt igénylõ párbeszédek között.

És ehhez jön a jól felépített színpadkép, és a barokkos jelmezek. A díszletek értelemszerûen Rubens képeibõl vannak kivágva, illetve kialakítva (mármint a képek reprodukcióiból). A statisztéria több jelenetben ennek a kiegészítése. Persze van meztelenség is, de nem megbotránkoztató és illik a rubensi életmû bemutatásához. A jelmezek önmagukban is szépek, de egyben az életmû illusztrálását is szolgálják.

A darab egy részben ment le. Sajnáltuk, mert még maradtunk volna a szünet után egy hasonló színvonalú folytatásra.
2008 máj. 02. - 15:03:34
2008 máj. 02. - 15:03:34
Barátnõm nemrég nézte meg ezt a darabot és nagyon dícsérte. Imádja Eszterházit. Unszolásásra beleolvastam a drámába és megfogott, bár én nem vagyok az író "fanklubjának" tagja.Ajánlom mindenkinek, aki kicsit is szereti Rubenst.