"Börtönről mesélünk. Végül is a darab, amit Szardíniának hívunk, egy börtönszigeten játszódik, librettóként emlegetem ezt a szöveget. Önmagában nagyon jellegzetes, "beszédeses" fordulatokkal, átszövésekkel. Egy furcsa abszurditásba torkolló világról szól, ami a maga nemében végtelenül szellemes. Annak ellenére, hogy ez egy elvonatkoztatott tér, nyelvi értelemben a szöveg nagyon izgalmas kaland. Szeretném, ha a próbafolyamat szabad álmodozásról szólna. Egyfajta operettként kezelem ezt a darabot. Olyan előadásról beszélünk, amely nyelvi bravúrjai, intellektuális szellemisége mellett nagyon közeli, emberi momentumokat fogalmaz meg. Az ebben a kegyetlen világban lezajló borzalmaktól kezdve addig, hogy a rabok alszanak és a bálnák hangját hallgatják. Egy olyan költői világról van szó, amit kortárs színházi eszközökkel próbálunk megragadni." Urbán András
"Kellemes élmény számomra, hogy a Kosztolányi Színházban létrejöhet egy ilyen előadás. Régóta tervezgetjük mi hárman, illetve Verebes Ernővel és Perovics Zoltánnal együtt már öten, hogy mit lehetne elkészíteni. Számomra ez a felkérés olyan kérdéseket vet fel, hogy mit jelent a bőrünk börtönéből kitörni, vagy bennmaradni. A börtön számomra azt jelenti, hogy megpróbálják az embert a saját megszokott környezetéből kiragadni, és egy másikba átvinni. Érdekel, hogy mi fog történni a testtel, hogyan változik meg az ember mozdulata, gondolkodása, mert a kényszerhelyzet a megszokott mozdulatokat mássá alakítja át. Megváltozik az ember hangja, gondolatvilága, érzelemvilága, a környezethez való viszonya. Ez a megváltozott tér, hely, idő változtat az emberek mozgásán is. Érdekel, hogy a szövegben levő játékosság hogyan fog testritmussá válni, hogyan alakul tánccá, milyen színeket, ritmusokat, mozdulatokat lehet majd felépíteni." Döbrei Dénes
A(z) Kosztolányi Dezső Színház előadása
Hozzászólások