A TáncTrend hagyományaihoz híven vendégkoreográfusok és vendégtársulatok kortárs alkotásait láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Balett mellett.
Feledi János - FELEDI PROJEKT / Bartók Béla: Hat tánc (részlet)
Reflexió Bartók Béla Román népi táncok művére, az 1915-ben írt zongorára íródott művének dob, bőgő és zongora adaptációja. Népi életképek. Az előadás a mindennapjainkról szól. Egy közösség egymáshoz való viszonyulását követhetjük nyomon különböző életérzések és tételek által. Legyen ez egy bál, egy magányos férfi tánca, vagy kacérkodó, incselkedő páros tánc. Mai virtuális világunkban eltávolodtunk egymástól, másfajta közösségi életet élünk, ami nem ember központú. Ezt az emberi kapcsolatokon alapuló közösségi szellemet keressük. A darabban az emberi egzisztencia határait kutató expresszionizmus és az irónia, valamint a szándékos egyszerűség és a kontrapunktikus, a zeneileg ellenpontos összetettség jól megférnek egymás mellett.
A mű hat tánctételből áll, melyeknek karakterét megőrizve improvizációk hangzanak el a tánctételek között.
Produkciós partner: Pro Progressione
Az alkotó a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa.
Közreműködő táncművészek Tóth Brigitta, Hortobányi Brigitta, Hoffmann Luca, Safranka-Peti Zsófia, Taba Benjámin/Csizmadia Tamás, Nagy Csaba Mátyás, Feledi János
Koreográfus: Feledi János
Zeneszerző: Bartók Béla
Előadja: Oláh Dezső Trió
Látványterv: Matisz Gábor, Feledi János
Várnagy Kristóf: Showcase - Jelen
Az előadás a Showcase projekt keretén belül valósul meg a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Hol válik a tánc valóban önkifejezéssé, ahol képes elszakadni az elvárásoktól és formai megfeleléstől? Hol van az a pont, ahol a test őszintén tud kapcsolódni az ösztönösséghez? Hol kezdődik az elme befolyása az intuíció felett? Az előadás útkeresés arra, hogy mit is jelent ténylegesen megélni a pillanatot, kiélesedett érzékekkel és érzékenységgel reflektálni a körülöttünk és bennünk lévő világra.
A szélsőségeket kívánja felfedezni, szembeállítani, továbbá azok között párhuzamot vonni a testi limitáltságon és minőségbeli variációkon keresztül. A kíváncsiság mint elsődleges alkotói eszköz jelenik meg.
Ahogyan a táncos élhet a szabad asszociációképzés lehetőségével, a nézőben is ugyanezt a folyamatot igyekszik elindítani; lehetőséget teremteni a befogadó számára is a kötetlen értelmezésre, elhagyni a konzekvenciát és megélni az érzékek és érzelmek elsődlegességét.
Koreográfus: Laza Tímea, Várnagy Kristóf
Librettó: Kripner Gábor
Világítástervező: Csiszár Mátyás
Közreműködnek: Laza Tímea, Várnagy Kristóf
Wayne McGregor / Joby Talbot / Jack White III: Chroma
A saját koreográfiáimban gyakran aktívan törekszem arra, hogy zavart hozzak létre a térben, melyben a test mozog” – nyilatkozta McGregor a táncművéről, mely az emberi test drámaiságát vizsgálja, azt, hogy hogyan képes testünk a gondolat és érzelem végleteit kommunikálni. A zene Joby Talbot eredeti kompozícióit a The White Stripes nevű amerikai rockzenekar feldolgozásaival ötvözi, ezt egészíti ki az építész John Pawson csupasz, minimalista díszlete. A 2006-os londoni premier óta a Chroma felkerült Európa és Amerika főbb balettegyütteseinek műsorára. A 2021/2022-es évadtól a Magyar Nemzeti Balett együttesének repertoárjában is helyet kap.
"Minimalizmus és káosz, anarchia és klasszicizmus"
A Chroma című darabot eredetileg a londoni Királyi Balett rendelte meg, amelynek premierje a Királyi Operaház előadásában a Covent Gardenben volt 2006. november 17-én.
Koreográfus: Wayne McGregor
Zene: Jack White III, Joby Talbot
Zenei összeállítás: Joby Talbot
Hangszerelte: Christopher Austin A Chester Music Ltd. beleegyezésével
Díszlettervező: John Pawson
A díszlettervező munkatársa: Catherine Smith
Jelmeztervező: Moritz Junge
Világítástervező: Lucy Carter
Világítástervező munkatárs: John-Paul Percox
Színpadra állító balettmester: Jessica Wright
Vezető, betanító balettmesterek: Antoine Vereecken, Odette Hughes
Próbavezető balettmester: Rujsz Edit
A(z) Eiffel Műhelyház előadása
Hozzászólások