Tangó

színmű, magyar, 2012.

Értékelés:

9 szavazatból
Szerinted?

Lehet-e erőszakkal rég halott, muzeális értékeket újjáéleszteni? Hogyan lehet történelmet írni akkor, amikor azt hisszük, már minden megtörtént?
Az egyetimsta Artúr, mint minden ifjú, lázad. Hogy mevívja saját harcát, a családján kísérletezik. Házi diktatúrát hoz létre, melyben szüleit, nagyszüleit bebörtönzi: megfordítja az idő kerekét, előkotorja a nagyszülők hagyományait, szóhasználatát, értékeit, ruha- és kelléktárát. Hamlet-parafrázisában Mrožek szertelen, gyermeki humorral láttatja az európai polgári kultúra vergődését és kiúttalanságát.

A(z) Örkény István Színház előadása

Bemutató időpontja:

2012. december 21., Örkény István Színház

Stáblista

Szereplők

Eugénia (a nagymama)
Eugéniusz (az öccse)
Sztomil (az apa)
Eleonóra (az anya)
Artúr (a fiú)
Ala (az unokahúg)

Hozzászólások

9/10
Doktorkotász09 2014 febr. 28. - 11:43:34 9/10
Szerintem teljesen rendben van, nagyon jó elõadás.
Pont annyira aktuális, amennyire kell. Ahol kell, ott harsány, ahol kell, ott elgondolkodtató.
7/10
Edmond Dantes 2013 máj. 01. - 12:32:47 7/10
Az igazság, legalábbis az "én" igazságom félúton van a két elõttem hozzászólóhoz képest. Nem mondanám, hogy kiváló és azt sem, hogy ilyen gyengét még nem láttam ott, igaz, azt se mondanám, hogy az Örkényben kiváló, utolérhetetlen elõadások végtelen sorát láttam volna. A nagy durranás, azaz a két felvonás díszlete és jelmezei közötti brutális eltérés, adja magát a szövegbõl és a (kevéske) cselekménybõl, sõt, lehet, hogy magának a szerzõnek az utasítását követi, mindenesetre hatásos. A fõszereplõ (Arturka) számára pedig ez a mellény (szerep) kicsit (túl)méretes... Mai szemmel nézve a mûfaja pedig nagyon is nem abszurd, errõl most ennyit.
10/10
elszabó 2013 febr. 03. - 11:58:57 10/10
Az elsõ felvonás káosza azt mutatja be, hogyan vezethet a liberalizmus anarchiába. Hogy szokja a ravatalt, a Nagymamát felfektetik az asztalra, Anya a házibarát Edekkel hál (vagyis megbaszélik a dolgokat), közben a végtelen dumák. Az Apa sehova nem vezetõ kísérletezéseit megúnva Artúr fellázad és a tradíciókhoz való visszatérésbe veti hitét. A második felvonás döbbenetes nyitóképpel indul. Nemzeti ruhákban a korábban "szabadságukat" pizsamában, alsónemûben megélõ családtagok, és egymást kegyelmesnek, nagyságosnak szólítják. A diktatúra gyorsan félelmetessé és egyben nevetségessé válik, mivel nincs használható valóságtartalma. Artúr esküvõjén aztán úgy berúg, hogy õszinteségében maga is elbizonytalanodik. Így a házibarátból lakájjá avanzsált Edek ragadja magához a hatalmat, amirõl sejteni lehet, hogy uralma Artúrénál is kegyetlenebb lesz. Most a második felvonás elején járunk. Az 1965-ben írt drámát sajnos nem kellett aktualizálni. Figyelmeztetõ jövõkép, felejthetetlen, kiváló elõadás, kivétel nélkül nagyszerû alakításokkal!
1/10
rumci 2013 jan. 05. - 22:15:00 1/10
Az Örkény Színház a tavalyi évadával (mely évad talán a legkiemelkedõbb volt a pesti színházak tavalyi évadjai között, elég legyen a Peer Gyntre és a Tangóhoz hasonlatosan Bagossy rendezte A viharra utalni) és az idei évadot indító Liliomfival igencsak elkényeztette a színházba járókat. Épp ezért ért hideg zuhanyként a Tangó, amelyben leleményt csak a díszletek és a jelmezek frontján lehetett találni, egyébként kiváló színészek és kiváló rendezõ propaganda-elõadása volt. És az, hogy ez mûvészileg elégtelen, független attól, hogy amúgy a propagandaüzenettel természetesen maximálisan egyetértek. Szájbarágós, triviális, közönséges; a legjobb pillanatokat a kis jóindulattal burleszkszerûnek becézhetõ gatyaletologatós helyzetkomikum eredményezte. Egy szó mint száz, ilyen gyenge elõadást a rémséges Arturo Ui óta az Örkényben nem láttam, és nagyon bízom benne, hogy ez is csak véletlen tévedésbõl került az elsõosztályú elõadások eddig megállíthatatlannak látszó sorába.
10/10
FElepHánt 2013 jan. 03. - 12:03:09 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

TANGÓ Bagossy László Örkény István Színház
VégigTangóztuk anno Lengyelországot, a legkisebb város legkisebb színházában is letaglózó elõadásokat láttunk. A mi Tangó-nk kevésbé abszurd, Khell Zsolt frenetikus díszlete eszelõs bohémtanyát mutat, szedett-vedett bútorzattal, melynek központi eleme természetesen a nagymama ravatala. Mácsai Pál hippibeatnikként uralja a terepet, gitáros performansza, fölényes akcentusa méltán talál ellenállásra az ifjabb nemzedék, retrogádan
aggályos képviselõjében. Máthé Zsolt negfontolt külsõvel, ám forradalmi hévvel követeli a szokások, a törvények, a régi rend visszaállítását. Õ menyasszonyt akar, igazi esküvõt, a megkerülhetetlen szuggesztivitású Szandtner Anna azonban egy lazán összecsukló pózzal teszi nevetségessé. Edek: Debreczeny Csaba, akivel az Anya, Eleonóra, Für Anikó bizony néha baszik, szenvtelen merevséggel figyeli az õrült kavargást.
Bagossy László a nagyszerû együttest káprázatos színészvezetéssel, tökéletes tempóban vezérli a csúcsra, a szavakban és a helyzetekben rejlõ komikum lehetõségeit hatványozni
is képes. Fura figurák, robbanó poénok és az egész kavalkád fölött Mrozek cinikus abszurditása lebeg.
Szünet után fantasztikus kép tárul elénk: emlékkép-fotózásra pózol a család, régies folklór hacukákban (jelmez: Ignjatovic Krisztina!), gyõzött a szellemi ellenforradalom. Edek, mint libériás inas jelent a ház urainak, kimért deklamációjában a hangsúly a "méltóságos", "tekintetes", "nemzetes" megszólításokra összpontosul. Lassan azonban bekeríti a pártütésben a fiatalsággal szövetkezõ nagybácsit, Csuja Imre észre sem veszi és máris bábja
lesz a primitív plebejus erõszaknak. Pogány Judit elragadó Nagymamája felmászik a ravatalra, az esküvõi ebédet úgy ahogy még elköltik, de az intellektuális célokat felülírja az az új rend, a diktatúra.
Nem a mrozeki abszurd: ez a mi reális valóságunk, máris nyakunkon a bugyuta középszer brutális hatalma. Na! - Ki tangózik vele szemlesütve?
littletimi 2012 dec. 22. - 23:51:24
mindenkinek ajánlom. aktuális téma, remek színészek , színvonalas elõadás. nekem nagyon tetszett.