Színház

Téli utazás

előadás, magyar, 2012.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Stáblista:

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2012 ápr. 29. - 18:13:51 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

TÉLI UTAZÁS Jeles András Kaposvári EMK IV.osztály Stúdió K

Venyicska Jerofejev gyakori vendég a Ráday-utczában, Tamási Zoltán felejthetetlen elõadásában zötyögtünk végig a Moszkva-Petuski alkesz járaton. Jeles András messze rugaszkodik a szovjet valóságtól, szürreális álom képeiként mutatja meg a zabolátlan fantázia deliriumos stációit. Jerger Balázs következetesen deklamálja a zseniális szövegeket, a tudattalan határmezsgyéin bóklászó mondatok igazi lényege azonban a színpadkép kukucskakörébe fókuszálódik.
Kátai Kinga egyfogú véglénye, Fábián Péter torzarcú vámpírja goyai látomásként jelenik meg, a realitást legfeljebb a manekeni pózokkal pucsító Edvi Henrietta képviseli. Az éterien lebegõ hangtér Melis László repetícióiból épül, a megszólaltatás Dargó Gergõ mestermunkája. Nem keressük a mondanivalót, nem töprengünk az "üzenet"-en, az érzéki színház szféráiban röpülünk. Minden mozzanat egy magában való dolog, "Dinge an Sich", nem jelent, nem jelöl, úgy van!... - ahogy átéljük.
Schubert Téli utazásának motívumai angyali artikulációjával simogatnak Szakács Hajnalka pianisszimóiban, õ késõbb könnyû fehér ruhából szerecsen-feketébe váltva, a blues tragikus mélységeit is átélt muzikalitással jeleníti meg.
Furcsa figurák tûnnek elõ, Bende Kinga tangóbíborban, Rózsa Krisztián muszlinzöldben közlekedik, Horváth Szabolcs elfuserált csehovi félnótás rokonként mered a semmibe. Benkó Bence ördögként gyilkolászik a fordított kereszttel, a "Nincsen apám, se anyám"-at Máté Anett reszketõ kezû eratomániája fûszerezi.
Dobó Enikõ is szépen énekel, majd fürdõruhában feszít az összmûvészeti csúcsot jelentõ, háromszólamú szellentés-fúgában. Felvezeti a témát, a rózsaszínben bûvölõ, eszméletlen szuggesztivitású Kopek Janka ábrándos hangnemváltással lép be, a frappáns lezárás a kalauzként is remeklõ Kiss Emmá-é: "nem is fingik...".
Nem láttuk meg a Kremlt, nem jutottunk el Petuskiba, de Jeles András látomásos színháza az extrém esztétikum világába vezetett, alkoholnál jobban tágítva elfásult képzeletünk belsõ végtelenbe nyíló távlatait.