Milyennek szeretnének látni? Puszták rettenthetetlen, vad és szenvedélyes népének? Elhiszik-e, ha mondjuk, hogy a mi kultúránk éppen olyan értékes, szelíd és szép mint az övék - és éppen olyan sötét és balladisztikus is? Elhiszik-e, hogy nem csak írni-olvasni tudunk, de egyetemeink, színházaink, könyvtáraink vannak, íróink, zeneszerzőink, költőink?
A Vad Báró legendáját több alkotóelemből építette a hagyomány. A népi hős - amolyan betyár-féle - gazdagok kirablója, nők erőszakolója, aki után nem maradhat életben ember, kezéhez vér tapad, nevéhez erőszak. A bécsi kamarilla hivatalos jegyzetei szerint vadsága hősiesség, kegyetlensége a félelmet nem ismerő, legyőzhetetlen lovagé, mitikus méretűre duzzasztott alakja után úri hölgyek százai - köztük a fehér májú férfifaló (ez is legenda csak, amelynek nem sok köze van a valósághoz) Mária Terézia királynő is - sóhajtozik.
Mi hát az igazság, ki volt Trenk báró, és ki követte el véres tetteit, szerelmi kalandjai hogyan zajlottak le? Erre próbál választ adni Tahir Mujičič ellenállhatatlanul mulatságos, zenés darabjában.
A(z) Békéscsabai Jókai Színház előadása
Hozzászólások