„Férfiak mulatnak, de mulatságuknak sötét, komor árnyéka van, mögötte nemcsak az éjszakai alföldi égbolt sötétlik, hanem a pusztulás is. Ezt a sírva-vigadó magyar mulatozást – magyar specifikum ez, sehol másutt fel nem található – minden más magyar író glorifikálta, kedvesnek, rokonszenvesnek tüntette fel. Móricz az első és egyetlen, aki meglátja benne a mulatozóknak nemcsak az elérzékenyülését, hanem a komor nekikeseredettségét, az egész mulatság sivárságát és félelmetességét.” Schöpflin Aladár: Úri muri (1928.)
Az Úri muri főhőse Szakhmáry Zoltán, a mintagazdasággal kísérletező földbirtokos, akinek újat akarása, cselekvő energiája apránként mállik szét szűkebb és tágabb környezete állóvizében. Házassága romokban, szeretőjét, a hamvas parasztlányt másfél éve rejtegeti a világ elől. Szakhmáryt szorongatják a gondok – az adósság, a lelkiismeret-furdalás, az értetlenség, az elmaradott kisvárosi közeg –, mígnem feladja a harcot és egy borgőzös-mulatós, maratoni „muri” során megtalálja problémáira a végső megoldást.
A Nyíregyházán gyakran vendégeskedő Szőcs Artur állítja színpadra ezt a remekművet, színházunk névadója, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából, Ari Nagy Barbara szövegváltozatában, a Jászai-díjas Mertz Tibor vendégszereplésével.
A szövegkönyvet átdolgozta: Ari-Nagy Barbara
A(z) Móricz Zsigmond Színház előadása
Hozzászólások