Játszódik az 1940-es évek elején Stockholmban és Budapesten.
Egy diplomata konferencián Stockholmban Raoul Wallenberg azt a megbízást kapja az Amerikai Egyesült Államok elnökétől és menekültügyi szervezetek támogatóitól, hogy védje meg a budapesti zsidókat a fenyegető deportálástól. Diplomáciai védettséget ajánlanak neki. Rövid habozás után Wallenberg úgy dönt, vállalja a veszélyes feladatot. Egy budapesti vasútállomáson fegyveres német katonák vagonokba lökdösik a zsidókat, egy hivatalnok a listát ellenőrzi. Wallenberg az egyik deportáltnak svéd állampolgárságot kíván adni, de a hivatalnok lelövi a zsidót. Wallenberg azt tervezi, hogy a budapesti zsidókat svéd útlevéllel fogja ellátni. Vacsorára hívja az SS Oberstrumbannführer Eichmannt, és elmondja neki: budapesti tartózkodásának valódi célja, hogy emberéleteket mentsen. A német tiszt figyelmezteti a diplomatát, hogy a védettség tulajdonképpen csak egy megegyezés. Wallenberg úgy érzi, nincs már sok ideje. A budapesti vasútállomáson Wallenberg kiosztja a munkavállalási iratokat. Egy nő visszaadja neki az útlevelet, és indul a koncentrációs táborba. A zsidók a halálba menetelnek. Eichmann elvégezte a munkáját. A háborúnak vége, a szovjet hadsereg megszállja Budapestet. A diplomaták biztosítják Wallenberget arról, hogy új megbízatást fog kapni. A háború után a szovjet hivatalnokok nem adnak információt arról, hogy mi lett Wallenberg sorsa. A gulág foglyok azonban azt vallják, hogy látták Wallenberget annak idején. Emlékképük hőse azonban csupán egy reflexió. Eközben Eichmann úton van Jeruzsálem felé, ahol számot kell adnia tetteiről a bíróság előtt. Halálra ítélik. Végül a Wallenberg Cirkuszban vagyunk. Raoul Wallenberget őrangyalként dicsőítik. Nagybátyja, Jacob Wallenberg unokaöccséről beszél. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan Wallenberget az Egyesült Államok tiszteletbeli állampolgárává nyilvánítja.

A(z) Miskolci Nemzeti Színház előadása