Régi vita témája az olimpiai sportolók javadalmazása, egyesek szerint semmit nem szabad sajnálni tőlük, míg mások túlzásnak találják az egyszeri, óriási jutalmat. Tegyünk rendet ebben a káoszban.
Természetesen az olimpikonok pénzbeli jutalmazását, egyfajta prémiumot senki sem sajnál tőlük, sőt! Ám, a jelenlegi magyar társadalmi viszonyok és elérhető keresetek fényében túlzásnak tűnik az egyetlen aranyéremért járó nettó 50 millió forint.
Jó, persze elvitték az ország jó hírét, dicsőséget szereztek Magyarországnak.
A legnagyobb összeget, 107,2 milliót Csipes Tamara lapátolta össze, aki a női kajaknégyes tagjaként címet védett, egyesben ezüstérmet szerzett, de párosban is volt egy negyedik helye. Őt Kozák Danuta és Milák Kristóf követi, akik mindketten 100-100 millióra számíthatnak, majd Szilágyi Áron és Bodonyi Dóra következik a sorban, akik 78,5 milliós jutalomban részesülnek.
Összesen 2,39 milliárd forint jutalommal számolhatnak a legsikeresebb olimpikonjaink
“Ez kormányzati szinten nem egy nagy összeg, főleg mivel négyévente jelent kiadást. A jutalmazás inkább szimbolikus jelentésű, hiszen a felkészülés során számos támogatást megkapnak a sportolóink” – vélekedett Szabados Gábor sportközgazdász a Blikkben. “Ez a pénzdíj kifejezi az elismerést a sportoló felé, s felhívja a figyelmet az olimpiára, amely nemzeti érzést tud kiváltani az emberekben, s közösségeket kovácsol össze. Fontos a sport és az egészséges életmód hangsúlyozása, s az országimázs szempontjából is.”
Alapesetben igaza is lehetne a sportközgazdásznak. Furcsa dolog, hogy az országimázs építését és a nemzeti érzést kell megfizetni a sportolóknak. Más szakmákban is van prémium, bónusz, amit a sikeres munkával, a kiemelkedő teljesítménnyel lehet elérni. A mértéke természetesen igazodik az alapfizetésünkhöz.
A versenyszférában nincs is ezzel semmi gond, ahogy a versenysportban sem. Hiszen a profi sportolók a szponzorok pénzét használó klubok és bajnokságok egyben pénzt termelő vállalkozások. A sportolóknak értéke van, a győzelmeket pénzben is mérik.
Teljesen más kávéház a jobbára amatőr sport és ilyen az olimpiai sportok nagy része. Ráadásul a magyar sportviszonyokat tíz éve alaposan torzítja a kormány megannyi rendelkezése. A profinak mondott labdarúgók adókedvezménye alaposan ki is verte volna a biztosítékot, ha tudnánk róla. De jobb erre vastag fátylat borítani.
A legutóbbi megállapított nettó magyar átlagkereset 293 ezer forint volt. A magyar olimpiai aranyérem ennek fényében több mint 14 évnyi munkának felel meg. Az “indoklás” szerint, aki olimpiai bajnok megérdemli ezt a javadalmazást.
Ez rendben is lenne, ám lássuk be a főként szintén valamilyen állami forrásból finanszírozott olimpiai felkészülésre már egyszer kifizettünk súlyos százmilliókat. A most dobogóra álló magyar sportolók az elmúlt, rendhagyó öt éves olimpiász ideje alatt is tisztességes havi fizetésben részesültek.
Szóval 9 olimpia aranyérmesünk kap fejenként, nettó 50 millió forintot
Mindannyian megérdemlik, ám érdemes elgondolkodni azon, hogy ők ezt a prémiumot adómentesen kapják meg. Van itt az országban másik négy és fél millió munkavállaló, aki minden egyes munkával megszerzett forintja után adózik.
Mert, ugye nincs kivétel!?
Szintén nemzeti büszkeségre ad okot a nemzetek közötti versengés, már az olimpia első napjától kezdve árgus szemmel figyeljünk, hogyan alakul az olimpiai éremtáblázat.
Itt rögtön ki kell arra térni, hogy az Olimpiai Charta 57. Dicsőséglista paragrafusa arról rendelkezik, hogy
“A NOB és az Olimpiai Játékok Szervezőbizottsága semmilyen sorrendet nem állít fel a résztvevő országok között.”
Mégis mindenki számolgatja, kuporgatja a megszerzett érmeket. Végül az Egyesült Államok 39 aranyéremmel zárta ezt a virtuális versenyt, az amerikaiak mögött 38 aranyat hoztak össze a kínai sportolók. A házigazda Japán 26, míg Nagy-Britannia 22 aranyérmet szerzett. Az Orosz csapat (20), három aranyéremmel “előzte meg” Ausztráliát.
Az izgalmas kérdés, hogy míg az első két helyen két nagyhatalom áll, addig a szétaprózódott európai országok szerény eredményt mutathatnak fel nemzetállamokként. Ám, ha minden tagország által megszerzett első helyet összeadjuk, akkor kiderül, hogy az Európai Unió 95 aranyérmet szerzett Tokióban.
A tokiói olimpia előtt az Európai Unió soros elnökségét ellátó Szlovénia a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) elnökének, Thomas Bach-nak tette fel a kérdést, hogy Tokióban felvonják-e az Európai Uniói zászlaját. Ám erre, tudtommal nem érkezett válasz. Ez érdekes kérdés volt, mert az IOC-nek nincs ilyen tagszervezete, de ötven éve van Európai Olimpiai Bizottság (EOC). Jelenleg a görög Spyros Capralos az EOC elnöke, aki vízilabdázó volt.
Öt évvel ezelőtt a riói olimpián az olasz Elisa Di Francisca, aki ezüstérmet nyert a női tőrözők között, a pódiumon az Európai Unió zászlaját mutatta fel. A vívónő akkor úgy nyilatkozott:
“Európa létezik és egységes. Párizsért és Brüsszelért tettem. Ha továbbra is egységesek maradunk le tudjuk győzni a terrorizmust.”
Di Francisca a párizsi és brüsszeli terrortámadásokra emlékeztetett. Az olasz vívónő akcióját üdvözölte Martin Schulz, az Európai Parlament akkori elnöke és Federica Mogherini az EU akkori külügyekért felelős biztosa is. Az olasz Mogherini úgy fogalmazott nagyszerű, hogy ez Európai Unió és a fiatalság eszményei egybe esnek, ezért kétszeresen is gratulált Di Franciscának.
A tokiói 95 európai uniós aranyérem után büszkén loboghat az EU zászlaja is!
Alig három év múlva pedig Párizs látja vendégül a világ olimpikonjait.
ARANYÉRMESEK
Szilágyi Áron (férfi kard egyéni)
Milák Kristóf (úszás, 200 m pillangó)
Kopasz Bálint (kajak-kenu, K-1 1000 m)
Lőrincz Tamás (birkózás, kötöttfogás, 77 kg)
Tótka Sándor (kajak-kenu, K-1 200 m)
Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra (kajak-kenu, K-4 500 m)
EZÜSTÉRMESEK
Siklósi Gergely (férfi párbajtőr egyéni)
Milák Kristóf (úszás, 100 m pillangó)
Varga Ádám (kajak-kenu, K-1 1000 m)
Berecz Zsombor (vitorlázás, Finndingi)
Lőrincz Viktor (birkózás, kötöttfogás, 87 kg)
Rasovszky Kristóf (nyíltvízi úszás, 10 km)
Csipes Tamara (kajak-kenu, K-1 500 m)
BRONZÉRMESEK
Férfi kardcsapat (Szilágyi Áron, Decsi Tamás, Szatmári András, Gémesi Csanád)
Tóth Krisztián (cselgáncs, 90 kg)
Kozák Danuta, Bodonyi Dóra (kajak-kenu, K-2 500 m)
Kovács Sarolta (öttusa)
Hárspataki Gábor (karate, 75 kg)
Női vízilabda-válogatott (Gangl Edina, Garda Krisztina, Gurisatti Gréta, Gyöngyössy Anikó, Illés Anna, Keszthelyi Rita, Leimeter Dóra, Magyari Alda, Parkes Rebecca, Rybanska Natasa, Szücs Gabriella, Szilágyi Dorottya, Vályi Vanda)
Férfi vízilabda-válogatott (Angyal Dániel, Hárai Balázs, Erdélyi Balázs, Hosnyánszky Norbert, Jansik Szilárd, Manhercz Krisztián, Mezei Tamás, Nagy Viktor, Pásztor Mátyás, Varga Dénes, Vámos Márton, Vogel Soma, Zalánki Gergő)
