Így alakította át a gyerekek életét a koronavírus-járvány

A Cartoon Network gyerekcsatorna „Aki ver, az nem haver” kampányának keretében végzett régiós felmérés alapján a gyermekek hangulata és szabadidős tevékenysége alapjaiban változott meg a karantén alatt.

Hatodik alkalommal indul útjára a Cartoon Network csatorna „Aki ver, az nem haver” nevű bántalmazás elleni nemzetközi kampánya. Az elmúlt öt év során olyan sportolók, énekesek, influenszerek álltak az „Aki ver, az nem haver” élére (köztük Erdei Zsolt, Tóth Gabi, Molnár Ferenc Caramel, Trunk Tomi, Bánki Beni és Kapás Boglárka), akikre a gyerekek példaképként tekinthetnek, éppen ezért hitelesen tudták átadni az üzenetet, miszerint a bántalmazás semmilyen körülmények között nem elfogadható, és mindig van segítség.

A koronavírus által átszabott 2020-as évben rendhagyó módon folytatódott a kampány:

egy közép-európai felmérés készült arról, hogy a pandémia első hulláma milyen hatással volt a gyerekek viselkedésére, érzelmeire és médiafogyasztási szokásaira, valamint arról, hogy mi segített nekik átvészelni ezt a nehéz időszakot, kik vagy milyen tényezők befolyásolták viselkedésüket pozitív irányba.

A Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Németországban lefolytatott felmérés több mint négyezer 6-12 év közötti gyermek megkérdezésével készült, akik szüleikkel együtt válaszoltak a kérdésekre 2020. október 12 és 18. között. A bő négyezer válaszból 805 érkezett Magyarországról.


Mind az öt országban többségben voltak azok a szülők, akik észrevettek valamilyen változást a gyermekük viselkedésében az első járványhullám alatt. Magyarországon közel azonos arányban voltak a pozitív és a negatív változást észlelő szülők (31 és 29 százalék). A pozitív változások közt toronymagasan nyertek a „nyugodtabb, boldogabb”, „segítőkészebb, családcentrikusabb”, „önállóbb, figyelmesebb, koncentráltabb” kifejezések.

A kijárási korlátozás idején a magyar gyerekek éreztek a legnagyobb arányban unalmat (59 százalék) és magányt (32 százalék), ugyanakkor kipihentséget (20 százalék) és boldogságot is (24 százalék), és hazánkban mondták legkisebb arányban, hogy frusztráltak lettek volna (8 százalék). A Cartoon Network arra is kíváncsi volt, hogyan alakult a kapcsolattartás a külvilággal az otthoni tanulási időszak alatt. Kiderült, hogy az öt ország közül a magyar és lengyel gyerekek közt a legnagyobb a Facebook használók aránya. A magyar gyerekek 38 százaléka naponta használja a platformot, és 65 százalékuk nevezte meg olyan elsődleges platformként, amelyen keresztül üzeneteket küld másoknak.

Forrás: Jiangang Wang / Getty Images

 

A bullying körkép is jobban alakult, mint a két évvel ezelőtti kutatásban: az otthontanulás hatására sokkal kevesebb bántalmazást tapasztaltak mind az öt ország gyerekei, viselkedésüket sokkal nagyobb arányban jellemezte a segítőkészség és a kedvesség (hazánkban 66-66 százalékban), egymás támogatása a tanulásban (itthon kimagasló 56 százalék), míg bullyingot az összes hazai megkérdezett 9 százaléka (gyerekek részéről), illetve 10 százaléka (tanárok részéről) tapasztalt.

A magyar szülők kiemelkedtek abban, hogy 70 százalékuk tanult együtt a gyermekével. A felmérés alapján a magyar családokban kerülték legkevésbé a koronavírus témáját: a szülők 94 százaléka megbeszélte gyermekével a járványhelyzetet. A kutatás szerint a 11-12 éves gyerekek napi szabadidős rutinja leginkább a médiafogyasztás és a kézműveskedéssel töltött idő ugrásszerű növekedésében változott, míg az olvasással töltött idő nem változott, a kisebb gyerekek pedig az otthoni házimunkából vették ki sokkal aktívabban a részüket, mint máskor.

Forrás: William Gottlieb / Corbis via Getty Images

 

Arra a kérdésre, hogy mi segítette át a gyerekeket leginkább ezen az időszakon, a legtöbb országban a családdal töltött minőségi időt nevezték meg elsődlegesen, kivéve Magyarországot, ahol a szabadidős, kinti elfoglaltságok vezettek a rangsorban. És hogy milyen típusú tartalmak váltották ki a leginkább pozitív érzéseket a gyerekből? Magyarországon fej fej mellett végeztek a rajzfilmsorozatok, az egész estés rajzfilmek, valamint az élőszereplős filmek és sorozatok.

A médiafogyasztás kiváltotta érzelmek terén a legnagyobb arányban a magyarok érezték magukat vidámnak (63 százalék), viszont a legkisebb arányban (35 százalék) lazította el őket. Magyarországon a válaszadók háromnegyede gondolta úgy, hogy a rajzfilmnézés visszahozta azt a hangulatot, amit a barátokkal való játék jelentett, míg egyéb médiatartalmaknál ez az arány csak 57 százalék.

Forrás: Max Mumby / Indigo / Getty Images

 

A kutatás egyik fontos célkitűzése volt az is, hogy kiderítse: a bizonytalan, olykor stresszes időszakban, az összezártságban a gyerekek kit tekintettek szerepmodellnek a kedvességre és a jóságra való törekvés terén. A legfontosabb „influenszerek” a gyerekek számára a saját családtagjaik, különösen Magyarországon (84 százalék); őket követik a barátok (48 százalék), majd a pedagógusok (43 százalék), negyedik helyen pedig a rajzfilmszereplők állnak (28 százalék). A többi kategória (színészek, élő szereplők a tévéből, sportolók, énekesek, politikusok) messze lemaradnak tőlük.


(via Cartoon Network)

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu