Könyves ajándékötletek karácsonyra

  • PORT.hu

Sci-fi, fantasy, szépirodalom, tényfeltáró kötetetek, képregények, gyerekkönyvek – mindenkinek találtunk olvasnivalót. Hatalmas kupac könyv, jól mutatnak majd a karácsonyfa alatt.

Frank Herbert sci-fi alapvetése, a Dűne már több kiadást is megért Magyarországon, de valahogy egyik sem sikerült egységesre, netán egyenesen színvonalasra. A legteljesebb legutóbbi kiadást pedig már csak mérete miatt is nehéz olvasni. A Gabo kiadó a friss sci-fi és fantasy mellett hagyományosan  gondoz klasszikus műveket is, most pedig belevágtak Herbert hat kötetes űreposzának kiadásába is. De Asimov rajongói is örülhetnek: a 90-es években pici könyvecskékben már megjelent itthon a szerző ifjúsági sorozata Űrvadász címmel, most új fordításban, Űrvándorra átkeresztelve olvashatjuk a csillagközi kalandokat.

Köztudott, hogy Bill Watterson azon kevés alkotók közé tartozik, aki nem váltotta aprópénzre elképesztő sikerét, így Kázmér és Huba nem árasztotta el a piacot, és csakis annyi van belőlük, amennyit a szerző alkotott. A plüsstigrisével gengszterkedő és filozofálgató kisfiú kalandjai teljes egészében megjelent magyarul a Vad Virágok kiadó gondozásában, de a gyűjtemény ezzel az utolsó kötettel válik teljessé, hiszen a Kázmér és Huba felfedezésében magával az alkotóval ismerkedhetünk meg, és megismerhetünk néhány kulisszatitkot is .

Egészen megdöbbentő Caroline Criado Perez könyve, a Láthatatlan nők, és egy olyan témát dolgoz fel, ami valószínűleg eszünkbe sem jutna, pedig alapvetően meghatározza a nők életét. Perez az élet számos területéről vett adatokkal szemlélteti, hogy a (nyugati) társadalom díszleteit férfiak tervezték – férfiaknak. Egyszerűbben szólva: a nők átlagosan kisebbek a férfiaknál, ám az átlagos férfi súlyát, a használati tárgyakat, az intézményeket, az orvosi eszközöket, azaz szinte mindent úgy terveztek meg, hogy gyakorlatilag semmibe veszik a népesség másik felét. A szerző módszeresen végigveszi ezeket, amelyek sok esetben bizony kifejezetten életveszélyesek a nők számára, és azt is megvilágítja, hogy ezeken könnyen változtatni lehetne.

Sarah Rose a brit titkosszolgálat különleges egységének hosszú ideig titkosított dokumentumai alapján állította össze Legendás lányok - Kémnők titkos története a II. világháborúból című kötetét, ami bátor nők tetteit meséli el a nácik megszállta Franciaországban, ahol az elfogatás és a kínzás kockázatát is vállalva az ellenállás tevékenységét segítették. 

Óriási botrányt kavart Elisabeth Holmes és csodatalálmánya, ami megreformálta volna az orvostudományt, mert az ember egyetlen csepp vérének elemzésével kiváltott volna sok tucatnyi vizsgálatot. A Theranos nevezetű, kávéfőzőnél nem nagyobb szerkentyű egy egész orvosi laboratóriumot helyettesített volna. Megdöbbentő, hogy a fiatal nő éveken keresztül megtévesztett mindenkit, beleértve az amerikai kormányt is, és rövid idő alatt Holmes cégét már tízmillárd dollárra értékelték. Majd lassacskán kiderült, hogy az egész egy óriási átverés, a Theranos nem létezik, sőt, képtelenség megvalósítani, de az elképesztően megnyerő külsejű – olyannyira rafináltan teremtette meg az imidzsét, hogy még jellegzetes mély hangját is úgy találta ki – és viselkedésű Holmes addigra már az ujja köré csavarta a fél világot. John Carreyrou, a Wall Street Journal újságírója hosszas és aprólékos nyomozás után írta meg Rossz vér című kötetét, ennek a hihetetlen átverésnek az elképesztő történetét. (Az ügyről a Netflixen is látható egy dokumentumfilm, A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben címmel, bár az csak Holmes lebukásáig mutatja be a történetet, a következményekről már nem szól.)

Mike Pearl A nap, amikor megtörténik - Üzenet az űrből, dínóparkok, halhatatlanság - meg ami még jöhet... című könyve olyan forgatókönyveket vázol fel az emberiség jövőjéről, amelyek akár megtörténhetnek, és némelyik nem valami szívderítő. Valós veszélyekre hívja fel a figyelmet, mint például az antibiotikumok az ökoszisztémára gyakorolt hatása vagy a tengeri életközösségek megszűnése, de azon is eltöpreng, hogy mi történne akkor, ha földönkívüli lények szállnának le a bolygónkra.

Szinte hihetetlen, hogy gyerekkorunk egyik legfélelmetesebb és furcsán nyomasztó rajzfilmje, Az idő urai története alapjául szolgáló, Stefan Wuhl A Perdide árvája című 1958-as regénye eddig még nem jelent meg magyarul. Ezt a hatalmas hiányosságot pótolja a Cser kiadó.

Az olasz képregények egyre népszerűbbek hazánkban, az elmúlt években már nagyjából 50 kötet jelent meg ezekből az izgalmas, a különböző zsánerek klisét rafináltan felhasználó, sajátos hangulatú történetekből. A tucatnyi cím mellé csak most érkezett meg az egyik leghíresebb, Zagor, méghozzá rögvest három kalanddal, fantasztikus rajzokkal. Az Anagram Comics kiadó jó szívvel ajánlja minden korosztálynak, a fiatalabbnak is.

A HVG a pszichológiával és filozófiával foglalkozó "nagykönyvek" után most a mitológiáról szóló részt adja ki. A sorozat olvasmányosan, bárki számára könnyen érthetően mutatja be és foglalja rendszerbe az adott téma keresztmetszetét, így aki csak egy kicsit is érdeklődik a népek mítoszai iránt, annak feltétlenül érdemes beszerezni a kötetet. Aki pedig nem, az is vegye meg, mert rájön, micsoda kincsek ezek a réges-régi történetek.

Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán már egy jó évtizede dolgoznak Korcsmáros Pál klasszikus Rejtő-képregényeinek felújításán. Az eredeti rajzok felhasználásával és azok stílusában egészítik ki azt, amit az eredeti megjelenéskor apró panelekbe kellett nyomorgatni, és a szöveget is felfrissítik, hogy hűek maradjanak Rejtő mondataihoz. A Képes Kiadó gondozásában most jelent meg a sorozat kilencedik kötete, a Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára).

Kilenc évvel ezelőtt jelent meg a kortárs magyar képregény egyik kiemelkedő darabja, a Lencsilány, és elég hamar elkapkodták az üzletekből. Lakatos István képregénye új köntösben, terjedelmében duplájára bővítve jelenik meg a Szépirodalmi Figyelő gondozásában, egy, az eredeti kötet megjelenése után készült plusz mesével és sok-sok rajzzal, továbbá eredeti oldalakkal. A szerző ezek némelyikét még le is kávézta rajzolás közben.

Bár nem konkrét címhez kötődő, de képregényes vonatkozású Becskei Károly Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz című ifjúsági regénye, amit a kiváló Ambrus Izsák illusztrált. A történetben egy fiktív szuperhős kalandjairól olvasgat Marci, a főszereplő, majd váratlanul belecsusszan a képregénybe. Kiváló ajándék képregényszerető gyerekeknek is, no meg azoknak a szülőknek, akik tudják, hogy a képregény milyen jó dolog!

Max Brallier Az utolsó srácok a Földön című regénye gazdagon illusztrált posztapokaliptikus történet zombikkal és szörnyekkel. Ennél több nem is kell.

Napjaink egyik legégetőbb problémája a klímaváltozás, ami bárdként lengedezik a fejünk fölött, olyan vészesen közel, hogy ha nem teszünk valamit ebben az utolsó (utáni) pillanatban, elnyisszantja a nyakunkat. A Mesék a csodakertről erre reflektál: Boldizsár Ildikó olyan meséket gyűjtött össze, amelyek arról szólnak, hogy csodaszép bolygón élünk, ami iránt felelősséggel tartozunk,  és nem szabad megölnünk.

Kerry Emanuel Amit a klímaváltozásról tudunk talán nem tipikus ajándékkönyv, de annyi a mellébeszélés és félrevezető információ erről a borzalmas folyamatról, hogy tanácsos ezt a rövidke könyvet elolvasni. Ideje belátni, hogy nem humbugról van szó, és mindannyian, egyenként is tehetünk ellene, csak egy picit félre kell tennünk a kényelmünket és a lustaságunkat, hiszen óriási a tét.

A Csirimojó Kiadó mindig igényes és meseszép könyveket, igazi ínyencségeket ad ki. A Csehszlovákiából a nyolcvanas években az Egyesült Államokba emigrált Petr Sís A FAL című könyvében képekkel mesél a Vasfüggöny mögött töltött gyerekkoráról, amelynek személyességét naplóbejegyzések is mélyítik. 

A Nimona hiánypótló mű, ugyanis ha körbenézünk, alig találni olyan képregényt, ami a ifjúsági irodalomnak is tekinthető. A Ciceró ezt a rést igyekszik betömni (remélhetőleg minél több kiadvánnyal), ám Noelle Stevenson képregénye jókora meglepetést tartogat az olvasónak: a borító és a rajzok alapján egy kedves, lovagos mesének tűni, pedig egyáltalán nem az. Merít ugyan a mesék világából, de ezt sajátosan ötvözi a szuperhős történetek, illetve a ponyvák kliséivel, de jócskán megcsavarja, és igen komolyan rétegelt karaktereket sorakoztat fel. Nimona egy alakváltó lány, aki segédként jelentkezik a királyság főgonoszához, Ballister Bitangfőhöz, hogy együtt gonoszkodhassanak, és harcoljanak a királyság hőse, Sir Aranypőc ellen. Ám már az első oldalakon kiderül, hogy a szerepek nem olyan egyértelműek, sőt, maga a címszereplő is tartogat – sokkoló – meglepetéseket. A Nimona ízig-vérig modern történet, mesének álcázott kőkemény dráma: csodálatos képregény és értékes irodalom, ott a helye a polcon.

Viczián Zsófia roppant érdekes és eredeti szemszögből írt Budapest-történetet: a város fáit választotta krónikásnak Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem című kötetében. Természetesen magukról a fákról is megtudunk egyet s mást, azt is, hogy mikor és ki ültette, de azon túl sokmindent megtudunk arról a Budapestről, amit ezek a fák láttak a hosszú-hosszú évek során, míg facsemetéből vastag törzsű, dús lombú óriásokká terebélyesedtek.

Sal Endrének van egy hihetetlenül jó Facebook-oldala, az Újságmúzeum, amin roppant érdekes történeteket oszt meg kevésbé ismert vagy méltatlanul elfeledett magyar hírességekről. A Libri kiadó gondozásában megjelent kötet 51 történetet gyűjtött csokorba, gazdag képanyaggal illusztrálva. 

Kiss Ferenc Gyöngy Balázs ötlete alapján írta meg a Seuso-kincsek kalandos történetét, a Seuso-mozaikot (tekinthetjük Fedina Lídia Könyvhétre megjelent azonos című regényének sommázott képregényadaptációjának is) a későrómai kortól egészen napjainkig, szigorúan csak felnőtteknek.  A kötet érdekessége, hogy a különböző korokban játszódó fejezeteket más-más művész rajzolta, és nézzük ezt a gyönyörű borítót: magyar képregény ilyen csodálatos borítóval még nem büszkélkedhetett. A kötet először az éves nagy decemberi képregényes vásáron, a Hungarocomixon debütál, érdemes ott lecsapni rá, mert a könyvesboltokba várhatóan csak később kerül. 

Joe Hillt nem kell bemutatni a horror kedvelőinek, hiszen regényei nálunk is népszerűek, viszont Hill igazi terepe a képregény. Locke & Key című képregénye a horror legjobb darabjai közé tartozik, és a hihetetlenül ötletes történet mellett Gábriel Rodriguez rajzoló a médium adta vizuális sajátosságokat is szellemesen kiaknázza. Most jelenik meg a magyar kiadás harmadik, egyben utolsó kötete, teljessé válik az elmúlt évek egyik legeredetibb és legrémisztőbb képregénye. Nem csak horrorrajongóknak kötelező, hanem azoknak is, akik pusztán a jó történeteket szeretik.

A brit képregények legismertebb alakja, Dredd bíró végre önálló albummal bemutatkozik Magyarországon is! Mega-City 1 könyörtelen bíráját a filmekből már sokan ismerik, és azt is tudják, hogy ő a törvény. A Minden birodalom elbukik egy viszonylag frissebb történet, önmagában élvezhető kaland, de kiváló felvezetés ahhoz, hogy az elvileg hamarosan érkező klasszikus darabokat izgatottan várjuk.

Bátran kijelenthetjük, hogy kevés olyan gyönyörű kiadvány jelenik meg itthon, mint amilyen a Fumax kiadó csodálatos Sandman-gyűjteményének limitált kiadása (van persze "sima" is). Neil Gaiman mesterművének egyszer már nekifutott egy magyar kiadó, de a negyedik rész után félbehagyták a sorozatot. A mostani kiadás messze pazarabb: hatalmas méretű, vaskos könyveket képzeljünk el, a nyomdaipar és az ízlés csúcsteljesítményét. A második kötet érkezik most, és ezzel azok a történetek is, amelyek annak idején már nem jelentek meg.

Michael Chabon terjedelmes regénye, a 2001-ben Pulitzer-díjat nyert Kavalier és Clay bámulatos kalandjai Michael Chabon terjedelmes regénye megkapó korrajz Amerika II. világháború utáni évtizedeiről és az amerikai képregények aranykoráról. A történet 1939-ben kezdődik New York Cityben. Joe Kavalier, az ifjű bűvészpalánta a zsidőültöztetések elől menekül Prágából Brooklynban élő unokatestvéréhez, Sammy Clayhez, és ketten megalkotják a Szabadulóművész nevű képregényfigurát. 

Japhet Asher A szellemőr naplója cím könyve érdekes koncepciót ígér: interaktív kalandregény, a néhai Kaland Játék Kockázat könyvek mintájára, ám egy ingyenes applikációval a szellemvadászos kaland jóval több, mint lapozgatás (és persze az begy ujj-két ujj-huszon egy, azaz, hogy az olvasó minden fejezetpontnál benne hagyja az ujját a könyvben, hogy ha esetleg a következőben, vagy valamelyik utána lévőben pórul járna, gyorsan visszaugorghasson.)

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu