Nemcsak személyes tapasztalatainkból, de filmes élményeink alapján is jól tudjuk, hogy az alvászavar, illetve annak legszélsőségesebb formája; az álmatlanság sok jóra nem vezet. Már Dr. Caligari holdkórosa is elég nagy zűrzavart okozott Robert Wiene korabeli rémmeséjének díszletei között, de hogy ne menjünk ilyen messzire, Christopher Nolan néhány éve bemutatott krimijében Al Pacino álmatlanságban szenvedő zsaruja szenvedett hasonló tünetektől.
Éppenséggel A gépész hőséről sem állítható, hogy kicsattanna az egészségtől. Trevor Reznik kísérteties figura, egy két lábon járó csontkollekció, akit rejtélyes eredetű szorongásai lassan már egy éve nem hagynak elaludni. Brad Anderson nyomasztó atmoszférájú thrillere jóvoltából Reznik zavaros, a valóságot és a fantáziát összemosó elméjében tehetünk kirándulást. A gépész az a fajta mozi, mely az utolsó pillanatig kétségek között tartja nézőit. Nemcsak maga Reznik, de az őt körülvevő világ is úgy fest, mintha nem is a valóságban, hanem egy rémálomban lennénk, amiből a legjobb lenne felébredni. A Reznikkel történő szürreális események, a riasztóan lesoványodott fiatalembert körülvevő alakok(Marie, a felszolgálólány, Stevie, a prostituált és egy fenyegető kinézetű munkatárs, aki a legváratlanabb helyzetekben tűnik fel) tisztázatlan szerepe is mind valami rejtélyt sejtetnek, amihez azonban a rendező csak az utolsó utáni pillanatban adja meg a kulcsot. Addig is a Hetedikből ismerős, fakó színekkel tüntető, kietlen nagyvárosi díszletek között lavírozunk egyik szereplőtől a másikig, gyilkosságtól balesetig, rejtélytől rejtélyig.
Brad Andersont mindeddig főleg független, moziban nálunk nem vetített vígjátékairól (lásd Next Stop Wonderland) ismerhette a filmszerető közönség szűkebb rétege, bár Session 9 című horrorja már jelezte, hogy a nagyvárosi romantika mellett a feszültségkeltés sem idegen tőle. Ha A gépész sok újdonsággal nem is szolgál, az erős atmoszférájú csavaros trhillerek (Hetedik, Memento) rajongói, és a szenvedéstörténetek önsanyargató hívei nem fognak csalódni. A gépész megcáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy Anderson megérett egy hosszabb távú hollywoodi szerződésre, a főszerepet alakító Christian Bale (Amerikai Psycho, Corelli kapitány mandolinja) pedig Batman, a denevérember szerepére.