Az új helyszínen, az újbudai Bikás parkban jelentkező, 20. születésnapját ünneplő ARC plakátkiállítás a koronavírusról, a Balatonról és Mészáros Lőrincről szólt. Természetesen.
Nincs azzal semmi baj, hogy az ARC plakátkiállítás, amely immár 20. éve szórakoztat minket nagy, nyomtatott formátumban, kiszámítható. A közéletünk és a minket foglalkoztató kérdések is kiszámíthatóak, nyilván barátainkkal is azokról a témákról fogunk beszélgetni, amik itt kiállításra kerülnek – immár új helyszínen. Az újbudai Bikás park pedig nem rossz helyszín: nem olyan impozáns, mint a Felvonulási tér volt anno, pár építkezés látványa is bezavar egy picit, és kevésbé átlátható az elrendezés, viszont lehet kutyával menni, meg van fű, sok-sok fű! Amitől mégiscsak barátságos a hely, és az immár „közérzeti kiállítás” néven futó ARC is kicsit olyan, mint egy régi barát a maga jó ötleteivel és hülye vicceivel.
Merthogy a komoly társadalmi kérdéseket az alkotók hagyományosan poénokba csomagolják, vizuális gegekbe, amik egy 20 tagú szakmai zsűri szűrőjén átjutva kerülnek elénk – 766 pályázó volt eredetileg -, mi pedig eldöntjük, jó-e a csomagolás, vicces-e az üzenet. Eldöntjük például közönségszavazással. A témák pedig adottak voltak, a koronavírus és a karantén, az, ami az Indexszel történt, a NER-közeli vállalkozók gazdagodása – ezen belül is a Balaton lenyúlása 8 darab plakátot inspirált az összesen kb. 80-ból -, a környezetszennyezés, az elidegenedés, a fogyasztói társadalom visszásságai, és úgy általában, a közérzet. És úgy tűnt, azok a plakátok lettek a leghatásosabbak, amik nem bonyolították túl a dolgot, amik mininálban nyomták, mint Mészáros Dóra munkája, amin csak ennyi szerepel, fehér háttérrel, fekete kézírással: „Apukám mindig azt mondta, ha nyakig ér a szar, legalább örüljünk, hogy nem hullámzik” – mellette a megjegyzés: „Vagy ha lehet, ne csapkodjunk.”
A minimál munkák közül sokat ihletett meg a kovászos uborka, ami nyilván rímel a COVID mozaikszóra, mert sokan dolgoztak vele, ki jól, kevésbé ihletetten – Szőke Dávidtól a „Hello, ubik”, a többi kevésbé. Az egyszer használatos maszk is visszatérő motívum volt, akárcsak Mészáros Lőrinc daliás alakja, de Az Ember, Aki Okosabb Bill Gatesnél olyan nagyon magas labda, hogy szerintem kár volt leütni – az őt szerepeltető munkák voltak talán a legkevésbé sikerültek. És volt jópár olyan eset is, amikor a plakát remek lett, a címadás viszont csak valami rossz szóvicc volt. És olyan is volt, amikor majdnem mindegy volt, mi a cím és mi a megszólított cím, mert a plakát mint grafika nézett ki baromi jól. Ilyen volt Kiss Virág Eleonórától a „Mindig van tovább”, Somlai Annától a „Gen Z”, Katona Dominikától az In Space’s Belly, illetve Vercz Dávidtól a Karantén – plakát újrahasznosítás, ami tökéletesen használta ki a hatalmas formátum adta lehetőségeket. Nagyon jól nézett ki, ugyanakkor nagyon egyszerű volt a zsűri által legjobbnak ítélt munka is, Elter Zsolttól a „Szerelem a korona idején”.
Honlap: arcmagazin.hu
