Azt hinnénk, hogy az aranyásók Észak-Amerika hőskorához tartoznak, és nem túl eredeti ötlet szakállas, nadrágtartós fazonokról készíteni sorozatot, akik sáros vizet lötybölnek egy tányérban, és a pénzt pedig a helyi bordélyban verik el, ahol sűrű dohányfüstben keménykalapos bárzongorista... na jó, ezt itt hagyjuk abba! Az aranyásásnak ugyanis az USÁ-ban pár éve reneszánsza kezdődött. Ehhez hozzájárult a sok család megélhetését tragikusan érintő gazdasági válság, de az aranyárak üdvös emelkedése is. Csakhogy semmi keménykalapban lötybölés, meg dohányfüstben nadrágtartózás, ugyanis az újkori bányászat bazi nagy gépekkel, olajfoltos flanelingekben és Alaszka kemény vidékén történik. A különböző ismeretterjesztő csatornák jó érzékkel találtak rá erre a témára is. Nagy darab férfiak a zord vadonban, kitéve a természet és a szenvtelen buldózerek kénye-kedvének, pénzt szeretnének keresni. Félreértés ne legyen: nem milliomosok szeretnének lenni, csak ki akarják fizetni a felhalmozott adóságokat és valahogy megélni a következő évben is. Persze, nem zárkóznak a milliomossá válás elől sem.

A legjobban az Aranyláz Alaszkában című dokureality aknázza ki azt az érzelmi többletet, amit a padlóra került melósok keltenek az emberben. Ebben a sorozatban pár család férfitagjai fognak össze, mindannyian a válság áldozatai, munkanélküliek, nyakig adósságokban. Az ember nagyon együtt tud érezni velük, és tévézés közben néha azon kapjuk magunkat, hogy egy képzeletbeli lapátot szorongatva felpattanunk nekik segíteni. Jegyezzük meg, minden ilyen sorozat lényege, hogy az arany kitermelése felé vezető út a semmi közepén meghibásodó földmozgató gépekkel, és fals helyen ásással van kikövezve. A medvékről nem is beszélve, akik állandó vendégei az aranybányászok táborának.

A héten szintén műsoron lesz az Aranyásók Alaszkában is, amelyet a NatGeo készített. Alaszkában mind a mai napig rengeteg tonna kitermeletlen arany lapul a föld alatt, ezért is ragadnak annyian buldózert és exkavátort, és tesznek fel mindent a bányászatra. Ez az aranykészlet lapáttal már nem kiásható, hiszen több méter vastag meddő réteget kell lehántani róla, és hatalmas mennyiségű földet átmozgatni. Egy olyan tevékenységbe kíváncsiskodhatunk bele, amely itthon szinte ismeretlen, az USÁ-ban viszont sokan próbálkoznak vele. A NatGeo sorozatában több, egymástól független aranyásó team küzdelmét követhetjük nyomon. Igaz ugyan, hogy nem tudnak egymásról, de mégis olyan ez, mint egy verseny. A néző pedig önkéntelenül is elkezd drukkolni valamelyiküknek.

A Yukon-folyó nevét ismerhetjük Jack London-regényekből, filmadaptációkból. Itt játszódik a kanadaiak aranyásós dokureality-je, A Yukon aranyásói. Hogy mi tehet alapból izgalmassá egy mai aranyásós sztorit, még azelőtt, hogy egyetlen forgatókönyvíró, szerkesztő, rendező vagy producer hozzányúlna? Az, hogy a szélsőséges klímájú északi területeken mindössze 3 hónap áll rendelkezésre az arany kitermeléséhez. Előtte és utána az időjárás nem teszi lehetővé a bányászatot. Szóval nagyon kemény versenyfutás ez az idővel, minél előbb terepre kell vinni a gépeket, üzembe helyezni őket, aztán... Aztán még meg is kell keresni a megfelelő lelőhelyet. Kész elmebaj. A gépek állandóan lerobbannak, szerviz több száz kilométerre, végtelen vadon – az aranybányászat a reality rendezőnek is egy aranybánya. A kanadai sorozatban szintén több csapat nekigyürkőzését követhetjük nyomon, és kétségbeesett hajtásuk ugyanúgy be tudja szippantani a nézőt, mint az előző két reality.

Ha valaki viszont szeretne többet tudni vadnyugat korának aranyásóiról, az sem marad néznivaló nélkül. Az Aranyláz című ismeretterjesztő sorozat igényesen és hitelesen dolgozza fel az 1848-as kaliforniai aranyláz történetét, amelyet valóban vér, veríték és kegyetlenség kísért.

Az Aranyláz Alaszkában több évada is nézhető a héten a Discovery-n, minden nap. Az Aranyásók Alaszkában hétfőn, kedden és szombaton fut a National Geographic-on. A Yukon aranyásói a National Geographic-on hétfőn és szombaton tekinthető meg. Az Aranyláz pedig a szombaton a Discovery-n érhető el.