Kollai István (szerk.): „Az evező fogva vagyon…” Levelek a kitelepítésből, 1951–1953
Túlélés a tanyavilág mélyén

1951-ben az „úri középosztály” maradványait büntetendő újfajta retorziót vezetett be a sztálinista hatalom: budapesti családok ezreit telepítették ki az alföldi tanyavilágba, lakásaikat pedig elvették. Pár hónap alatt mintegy ötezer család találta magát az Alföld valamelyik sarkában. Bár a kitelepítések 1953-ban véget értek, az érintettek évtizedekig cipelték a trauma súlyos terheit.

A Tények és Tanúk sorozat újabb kötete a kitelepítés mentalitástörténeti aspektusába enged bepillantást egy család levelezésén keresztül: a világháború előtt elismert bankárnak, Mikecz Károlynak a Békés megyei Kamut tanyavilágába kellett költöznie Péter fiával és menyével, Kövér Katalinnal. Az ő leveleiken keresztül kapunk képet az Alföldön kényszerűen újrakezdett életről. Az alapvetően életvidám hangvételű leveleken átüt a tanácstalanság, a szorongás érzése: 1952-től már a kitelepítésben született kislányuk miatt is aggódik a család. A fejük felett elhúzó repülők vajon a felszabadítók? Vajon a postás elolvassa a rokonok ideküldött leveleit? Hol a többi családtag, kit hová zsuppoltak? Mit lehet enni adni egy babának a tanyán?

Ilyen „apróságokból” áll össze a nagykép: a világháború előtti középosztály térvesztése és túlélése. A Kövér Katalin haláláig a családban ismeretlen leveleket a lánya találta meg. A történeti hátteret és a szereplők további életútját a kötetet sajtó alá rendező Kollai István történész utószava ismerteti.

Kemény István: Lovag Dulcinea
Don Quijote-variációk

„Nem vagyok női Don Quijote / Nem a női Don Quijote vagyok / Én Lovag Dulcinea vagyok” – jelenti ki magáról kötetünk tizenkilenc éves hőse. A kóbor lovaggá váló lány és mellé szegődő krónikása kalandjait követhetjük a modern kor előtti múlttól a modern kor utáni máig, a pokoltól a világűrig. 

Míg négy évszázaddal ezelőtt Don Quijote egy éppen racionálissá váló világban próbált lovagként élni, és így természetesen gúny, röhögés és erőszak kísérte az útján, addig Lovag Dulcinea egy olyan világrendben él, amelyben megfordultak a szerepek: maga a társadalom válik donkihóteivá: egyre monomániásabbá, ideológiák, tudatmódosítók és technológiai eszközök rabjává; és amelyben egy kóbor lovag minden őrültségével együtt is a normalitást, a józan észt, a humort és az élet feltétlen szeretetét őrzi. Kemény István káprázatos művében ennek a paradoxonnak néz a mélyére. Az előre leosztott szerepek, stigmák és címkék, korlátok és tabuk ellenében ekképpen lesz a Lovag Dulcinea a szabadság verses könyve, amely egyszerre olvasható egy nagy költészet felszabadult-felszabadító játékának, akár a kötetbeli Krónikás sajátos vallomásának és a klasszikus Cervantes-regény újragondolásának, verses lovagregénynek.

Kötetbemutató a Margó Irodalmi Fesztiválon: 2024. október 12. 18:30
Nemzeti Táncszínház
Nagyterem A szerzővel Szegő János beszélget. Közreműködik: Lovas Rozi

Bakos Gyöngyi: Nixon nem tud lépcsőzni
Nagyvárosi novellák

Bakos Gyöngyi rövidtörténetei napjainkban játszódnak, zömmel Budapesten, de akadnak olyan novellák is, melyekben a hősök Pozsonyba vagy Bécsbe utaznak. Míg más novellistáknál a karakterek vágynak az utazásra, addig Bakos Gyöngyi figurái sokszor inkább csak tervezik az utazást, sakkoznak a variációkkal, mérlegelik a következő lépést, ízlelik a lehetséges megszólalást.

Akár azt is, hogy egyáltalán megszólaljanak-e. Hétköznapinak tűnő, mégis furcsává váló élethelyzetekben találkozunk velük: meglátnak egy ismeretlen embert az utcán, találkozóra hívnának valakit, várják a futárt, odaadnak egy könyvet, inget válogatnak. Ezekben a történetekben sokszor az lesz fontos, hogy mit nem árul el az elbeszélő: titkok, elhallgatások vagy éppen félig kimondott szavak lesznek lényegesek.
Ahogyan a szerző izgalmas bemutatkozó kötetében (Nyolcszáz utca gyalog, 2020) is titkos főszereplő volt Budapest, úgy a Nixon nem tud lépcsőzni lapjain is nagyon fontos lesz a főváros, ahol ugyanúgy lehetséges a találkozás, mint az elrejtőzés, akár önmagunk elől is. Mindehhez fanyar irónia, hűvös humor és mindezt ellensúlyozó zsigeri empátia társul.

Kötetbemutató a Margó Irodalmi Fesztiválon: 2024. október 11. 18:30
Nemzeti Táncszínház, Kávézószínpad
A szerzővel Szegő János beszélget. Közreműködik: Bánfalvi Eszter

Kollár-Klemencz László: Anyám tenyere
Istenkeresés a rengetegben

A nagysikerű természetírásokat tartalmazó novelláskötetek és a sváb felmenőinek emléket állító Öreg banda című családregénye után Kollár-Klemencz László új műve tiszta fikció.

Az Anyám tenyere a mitikus középkorban játszódik a pilisi rengetegben, a Duna-kanyarban. Főhősei: a családját elveszítő remete és a lováról leeső lány, akik az erdőben szembesülnek életük nagy titkaival és értik meg küldetésüket is. A természet vadsága és jámborsága, beláthatatlan ereje ebben a kötetben még nagyobb téttel jár, mint a szerző korábbi műveiben: Az Anyám tenyere nemcsak két ember találkozásának a krónikája, hanem a természet, ember és állat együttélésének, konfliktusainak és lehetséges harmóniájának megmutatása, legkivált pedig tanúságtétel Isten kereséséről és a létezés legelemibb tapasztalatairól.

Kötetbemutató koncerttel a Margó Irodalmi Fesztiválon: 2024. október 13. 20:30
Nemzeti Táncszínház, Nagyterem
A szerzővel Szegő János és Tenigl-Takács László, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola docense beszélget
Közreműködik: Mákó Kató (ének, ütőhangszerek), Csernovszky Márk (zongora, kelta hárfa, vokál), Gyulai Csaba (gadulka), Valkó Béla (cselló)

Závada Pál: Pernye és fű
Egy dokumentumfilm regénye

Závada Pál új regényének szereplői dokumentumfilmet forgatnak olyan gazdálkodókról, akiket gyújtogatással vádoltak meg az ötvenes években. Egy baráti kör nyomoz – a filmeseken kívül szociográfus, grafikus, történész és újságíró is van köztük –, keresik és megpróbálják szóra bírni az áldozatok családtagjait, a valamikori tanúkat, ügyészeket, bírókat meg a hajdani tudósítókat.

De közben saját életüket és korukat is meg kéne érteniük – 1988-ban vagyunk, válságokkal és bizakodásokkal terhes, kiszámíthatatlan időkben. Múltbéli bűnökről és érvekről szóló viták, kutatások és illegális olvasmányok, tüntetések, szervezkedések és kamerába mondott vallomások közepette kell szembenézniük házasságuk válságaival, új szerelmek vágyaival, gyerekeik sorsával, hivatásuk, megélhetésük gondjaival.
A szerzői eligazítás szerint Pernye és fű figurái fiktívek, története kitalált, a benne szereplő filmforgatás interjúi azonban valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-ben bemutatott filmjükhöz.

Kötetbemutató a Margó Irodalmi Fesztiválon: 2024. október 11. 17:00
Nemzeti Táncszínház, Nagyterem
A szerzővel Veiszer Alinda beszélget

Schmal Alexandra (szerk.): Kosztolányi Velencéje
Képes irodalmi útikalauz a lagúnák városáról

Kosztolányi Dezső életművében kivételes helyet foglal el Itália, és közelebbről Velence: lelkesedett az olasz kultúráért, sokszor járt a lagúnák városában, és otthon érezte magát ódon falai közt csakúgy, mint a tengerpart fövenyén. Velence – ez a különleges varázsú szó a regények, versek és novellák mellett útirajzaiban, tárcáiban, levelezésében is sűrűn felbukkan kora fiatalságától kezdve évtizedeken át. Képes irodalmi útikalauzunkban régi velencei fényképekkel illusztráltuk Kosztolányi velencei történeteit, újságcikkeit és rokonainak, barátainak a városból írt leveleit.

Megjelenés: 2024. október 21.

Kupihár Rebeka: A heterók istenéhez
Versek a szerelem szabadságáról

Kupihár Rebeka 2023-ban Petri György-díjjal jutalmazott verseskötetében ciklusról ciklusra és szintről szintre írja végig, milyen valóságai és következményei vannak napjaink Magyarországán nők azonos nemű szerelmi kapcsolatának. Az érzékeny versek különböző kontextusokban járják körül a téma társadalmi, lélektani, fizikai és transzcendens aspektusait. Kupihár Rebeka, miközben első kötetében egyetlen témára összpontosít, épp azt érzékelteti, hogy a szerelem sohasem egyetlen diskurzus: zsigerileg függ össze saját társadalmi státuszunkkal, testünkhöz és testiségünkhöz való viszonyunkkal, kétkedésünkkel és hitünkkel. A kötetet a szerző absztrakt grafikái teszik még eredetibbé.

Kötetbemutató: 2024. november 7. 17:00
Magvető Café
A szerzővel Szegő János beszélget
Megjelenés: 2024. október 28.

Boldizsár Ildikó: Mesék férfiakról nőknek, nőkről férfiaknak
Bővített, átdolgozott kiadás

Boldizsár Ildikó első két felnőtteknek szóló meseválogatása 2007-ben jelent meg a Magvető Kiadónál Mesék nőkről férfiaknak és Mesék férfiakról nőknek címmel, melyeket egy egész sorozat követett, 2010-től pedig megjelentek a szerző által fejlesztett Metamorphoses Meseterápiás Módszer elméleti kötetei is.

2007 óta felnőtt egy generáció, amelynek tagjai megtanulták olvasni a népmeséket, és sok ezer ember tanult Boldizsár Ildikótól metamorphoses-meseterápiát különféle elméleti és gyakorlati szinten Magyarországon és több helyen Európában.

A Mesék… sorozat idén karácsonytól megújult formában, és megújult tartalommal jelenik majd meg.
Megjelenés: 2024. október 30.


Irene Solà: Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél
A Pireneusok járatlan útjain
Fordította: Nemes Krisztina

Irene Solà új regényében évszázadok emlékei sűrűsödnek egyetlen napba. A Pireneusok és a történelmi idő ismeretlen és járhatatlan útjain felkapaszkodunk a Clavell-házba, melynek örök lakói a nemzedékről nemzedékre itt maradó nők.

Az idő viharai elragadják a férfiakat, a hegyekben farkasvadászok, vadállatok, lázadó hadseregek és banditák portyáznak, a tűzhely mellett a nők ünnepre készülnek. Megismerjük Joanát, aki szerződést köt az ördöggel, hogy férjet találjon, ám kihátrál a paktumból, ezért minden gyereknek, aki a házban születik, hiányzik valamije. Margaridának egy darab a szívéből, Blancának nincs nyelve, Àngela nem érez fájdalmat, Bernadetának pedig nincs jó helye a jelenben – mindig máshol van, és olyasmiket lát, amiket rajta kívül senki.
A Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél karneváli kavalkád emlékezésről és felejtésről, valóságról és meséről, fényről és sötétségről, rengeteg színnel, vággyal és mágiával.

Kötetbemutató a Margó Irodalmi Fesztiválon: 2024. október 12. 17:00 │ Nemzeti Táncszínház, Nagyterem
A szerzővel Ruff Orsolya beszélget. Közreműködik: Mészáros Blanka

Stephanie Bishop: Az évforduló
Fordította: Morcsányi Júlia

Az ausztrál író, J. B. Blackwood és férje egy hajóúttal ünneplik tizennegyedik házassági évfordulójukat.

Patrick húsz évvel idősebb a feleségénél, elismert filmrendező, valóságos kultfigura, ám sikere épp akkor kezd megkopni, amikor J. B.-t jelentős irodalmi díjjal jutalmazzák önéletrajzi elemeket is tartalmazó regényéért. Amikor hajójuk viharba keveredik a japán partoknál, Patrick a vízbe zuhan, J. B. pedig hirtelen ott találja magát egy rendőrségi kihallgatás, majd nem sokkal később egy irodalmi díjátadó forgatagában, ahol minden szem rá szegeződik.

Válaszokat keresve és férjét gyászolva J. B. végiggondolja megismerkedésük és házasságuk történetét, és számba vesz mindent, amit férje árnyékában fel kellett adnia. Az évforduló letehetetlenül izgalmas regény házasságon belüli dinamikákról, hazugságról és arról, milyen árat kell fizetnie egy kapcsolatnak az egyik fél sikeréért.

Megjelenés: 2024. október 16.