A meló, a heló, meg a csehó

A harmincegy éves glasgow-i Saul Metzstein eredetileg építész. Filmes pályájának kezdetén huszonöt perces drámákat, majd négy rövidfilmet rendezett. A mesterséget a Trainspotting és a Sekély sírhant forgatásán tanulta ki, mint kifutó fiú. Ezután készítette el a Late Night Shopping-ot (magyar címén: Éjjel-nappal fiatalok), első nagyjátékfilmjét a Trainspotting operatőrének, Brian Tufano-nak közreműködésével. A két Danny Boyle film hatása érezhető a Late Night Shopping-on is, mely egy hónapos forgatással készült, rendkívül alacsony költségvetéssel. Metzstein dacos nyilatkozatokat tesz arról, hogy mennyire nem kedveli honfitársa, Ken Loach filmjeit "a szegény glasgow-i katolikus emberekről", és mennyire elutasítja az Angliában divatos Guy Ritchie vagy, Monty Python utánzatokat, ugyanakkor elismeri vonzódását az amerikai független filmesekhez. Alkotásai fő jellegzetességének tekinti egyfajta társas realizmus ábrázolását, s az olcsó filmek tradíciójának követését. "A filmhez tiszta elképzelések kellenek, ami nem kerül sokba." - mondja.

Az Éjjel-nappal fiatalok egy könnyen érthető, párbeszédekre épülő szerelmi vígjáték, mely egy huszonévesekből álló baráti társaság ismeretségének fordulópontjait mutatja be. A négy fiatal főhős éjszakai műszakban dolgozik, s egy kis beszélgetés kedvéért gyakran betérnek egy éjjeli kávézóba. Kiüresedett életük koffeinje a mindannyiuk szívét hevesen dobogtató szerelem utáni vágy. Sean a többiekhez hasonlóan lélektelen melót végez, köpenyes kórházi takarító, aki munka közben az üres folyosókon alig találkozik emberrel. Sőt a vele egy lakásban élő, nappali műszakban dolgozó barátnőjét sem látta három hete, mióta egy heves vita után elváltak. Bár ez a legnagyobb, de nem az egyetlen gondja... Lenny a telefonos tudakozóban dolgozik. Gátlásos, csendes fiúnak gondolnánk, ám hamar kiderül róla, hogy "pornó-reakcióban" szenved, s ezt annak köszönheti, hogy egy ideig női-olvasói leveleket írt egy Csak férfiaknak című szex magazin külsős munkatársaként. Azóta túlérzékeny fantáziájában azonnal beindul egy pornófilm bármely szimpatikus lány láttán, de ez egyúttal meg is akadályozza abban, hogy kapcsolatba lépjen vele. Vincent egy supermarketben árufeltöltő. Született Casanovaként neki nagyobb szerencséje van a lányoknál, csakhogy nála a "három randi, aztán mehetsz" szabály működik, s így a nők riasztó sebességgel jönnek-mennek életében. A társaság egyetlen nő tagja Jody, aki mechanikus munkát végez egy gyárban. Ő négyük közül a legelőrelátóbb, a legokosabb, mégis mindig magányos. Hiába tanulmányozza oly régóta a férfinem szokásait, azok valahogy nem igazán kíváncsiak egy anyáskodó feministára. Aztán egy szép napon a négy éjszakai fél életet élő városi ifjonc napszemüveggel, autóval és egy kikapcsolhatatlan slágerrádióval felszerelve (lsd. előbb Florida, a paradicsom) elindul a napfényes tengerpartra, hogy megtalálja élete hiányzó másik felét, a jobbikat...

Elég minimál, de a rendező szándékai ellenére egy cseppet sem forradalmi, amit Metzstein romantikus komédiájában láthatunk. Arra a kis felsóhajtásra mindenesetre lehetőséget ad, hogy a Trainspotting sikerének példája nyomán létezik még nem elsődlegesen hollywoodi indíttatású nyugat-európai film, mely képes lehet a közönséggel vádalkut kötni nézettségének és nézhetőségének ügyében.